Miért tiltották be ezeket a híres sci-fiket?

Íme azok a tudományos-fantasztikus filmek, amelyekre lesújtott a cenzúra, és egy-egy ország kormányzata úgy döntött – néha egészen fura okból –, hogy káros lenne a megtekintésük a népük számára.

Mátrix – Újratöltve

Egyiptomban már a Mátrixot sem igazán szerette a kormány, miután néhány iszlám kiadvány úgy értelmezte, hogy üzenetével támogatja a cionista mozgalmat. Nem túl meglepő módon a folytatását már be is tiltották – de egy sokkal összetettebb indokkal. Az ottani NMHH részben arra hivatkozott, hogy a filmben nagyon sok az erőszak, a másik ok azonban jóval érdekesebb. A hatóság kifejtette, hogy a Mátrix – Újratöltve nyíltan foglalkozik a teremtés, a létezés kérdésével, ezen belül is a Teremtő és a teremtett viszonyával, a teremtés eredetével, továbbá a szabad akarattal és az eleve elrendelés fogalmával.

Az egyiptomi cenzoroknak valószínűleg az a vallási-filozófiai mondanivaló nem tetszett, amikor SPOILER! a film vége felé az Építész felvilágosítja Neót, hogy ő is csupán a Mátrix „terméke”. Habár Morpheus úgy gondolta, a főhős a kiválasztott, kiderült, hogy számtalan „kiválasztott” létezett már előtte is, így teljesen felesleges a küzdelme. Neónak azonban felajánlják a lehetőséget, hogy vagy engedelmeskedhet a Teremtőjének, vagy cselekedhet szabad akarata szerint

– a hős pedig az utóbbit választja, amely üzenettől az iszlám ország meg akarta kímélni a lakosait.


District 9

Az alkotók sosem csináltak titkot belőle, hogy a District 9 a dél-afrikai apartheid allegóriája – a sci-fit mégis Nigériában tiltották be. A nigériai információs miniszter ugyanis úgy gondolta: azzal, hogy a film kannibáloknak, bűnözőknek és prostituáltaknak mutatja be a nigériaiakat, súlyos károkat okoz az országimázsnak; annál is inkább, mivel a nigériai bandavezért Obesandjónak hívják, ami szerinte egyértelmű utalás Nigéria korábbi elnökére, Olusegun Obasanjóra. A miniszter ezért elrendelte a District 9 összes kópiájának a bevonását az ország mozijaiból, ezenkívül bocsánatkérést követelt a filmet forgalmazó Sony Picturestől, továbbá arra kérte a stúdiót, hogy vágják ki belőle a Nigériára nézve derogáló tartalmat.

Mindez természetesen nem történt meg (de azért szép próbálkozás volt), szóval folytatódott a District 9 kritizálása, amiért nem megfelelő módon mutatja be a nigériaiakat – és nem csak kormányzati részről: a rendező, Neill Blomkamp ellen még a nigériai-amerikai író-fényképész-művészettörténész, Teju Cole is felszólalt egy vezércikkben. A magát Obesandjót megformáló (egyébként nem nigériai, hanem malawi) színész, Eugene Khumbanyiwa pedig megpróbálta menteni a menthetőt, és azzal csillapította a kedélyeket, hogy azt nyilatkozta: a film egyáltalán nem üzeni, hogy a nigériaiak alieneket esznek

– hiszen alienek nem is léteznek.

Valamiért ez az érvelés sem nyerte el Nigéria tetszését.


2012

Roland Emmerich katasztrófafilmje arról szól, hogy kiderül: az ősi jövendölések igazak, és 2012-ben valóban eljön a világvége. S hogy Észak-Korea tényleg a saját párhuzamos valóságában él, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy azért tiltották be a művet, mert szembement azzal, hogy 2012-t az ország kormányzata virágzó esztendőnek kiáltotta ki, mivel nemcsak hogy akkor ünnepelték a nemzet alapítója, Kim Ir Szen századik születésnapját, de az volt az új legfelsőbb vezető, Kim Dzsongun uralkodásának első éve is. És mivel ezzel egyidejűleg bejelentették, hogy véget vetnek az országban tomboló éhínségnek, megerősítik a hadsereget

és Észak-Koreát gazdasági óriássá varázsolják, nem hagyhatták, hogy holmi hollywoodi fércmű meghazudtolja őket.

Nem hivatalos úton azonban a 2012 eljutott az észak-koreai lakossághoz, hiszen az országban virágzik a filmes kalózkodás, főleg, hogy Kim Dzsongun a korábbiaknál is jobban tiltotta a nemzetközi médiatermékeket. Emmerich filmje ráadásul azzal a részlettel is kényes pontra tapintott az észak-koreai vezetésnél, amikor azt jelenítette meg, hogy a kormány elhallgattatja azokat, akik kiszivárogtatják az igazságot a nyilvánosság számára. Az Aszahi Sinbun nevű japán újság arról számolt be, hogy azokat az észak-koreai állampolgárokat, akiket rajtakaptak, hogy a 2012 csempészkópiáját nézik, letartóztatták, és akár 5 év börtönbüntetésre ítélték.


E.T. – A földönkívüli

Megdöbbentő módon Steven Spielberg klasszikusát Skandinávia-szerte betiltották egy bizonyos korosztály számára (Svédországban a 11, Finnországban a 8, Norvégiában a 12 év alattiak nem nézhették meg), mivel úgy gondolták, hogy sötét és fenyegető atmoszférája mellett még az is problémás benne, hogy a felnőtteket a gyerekek ellenségeiként ábrázolja.

A döntés ellen skandináv gyerekek tömegei tiltakoztak, szó szerint az utcára vonulva – mások pedig egyszerűen csak hazudtak az életkorukról a mozikban, hogy megnézhessék a filmet.

Évekkel később egyébként a svéd főcenzor, Gunnel Arrback azt nyilatkozta, hogy valójában az okozott problémát, hogy Svédországban nem szinkronizálják a filmeket, a feliratok olvasása viszont kihívást jelentett volna a kisebb, 7 év körüli gyerekeknek, akik így nem tudták volna követni a film eseményeit, és az üzenet sem ment volna át nekik (a nyilatkozatot némiképp hitelteleníti, hogy a döntéssel egy időben erről egyáltalán nem volt szó, a korlátozás ráadásul a már jól olvasó 8–11 éveseket is érintette). 2007-ben egyébként Arrback elismerte, hogy az E.T. valószínűleg nincs negatív hatással a fiatal nézőkre (ezt a PORT.hu munkatársa, akit Spielberg műve egész életére traumatizált, minden bizonnyal máshogy gondolja).


Az éhezők viadala: A kiválasztott – 1. rész

Thaiföldön öt fiatal tüntetőt tartóztattak le, amiért Az éhezők viadala-franchise harmadik részének bemutatásakor a filmből ihletet merítve az abban látott módon, három ujjukat felemelve tiltakoztak a diktátor, Prayuth Chan-ocha tábornok ellen. A szakadárokat azonnal letartóztatták, Az éhezők viadala: A kiválasztott – 1. részt forgalmazó thai cég, az Apex Group pedig rögvest kivonta a filmet a legtöbb helyi moziból.

Hasonló okokból tiltották be egyébként 2010-ben az Avatart egy másik diktatúrában, Kínában,

ahol a James Cameron-sci-fi bemutatásának első két hetében tapasztalt sikert látva attól féltek, az abban ábrázolt felkelés a valóságban is inspirál egyet a kínai lakosság körében.

De a kínai cenzorok nem voltak olyan szőrösszívűek: „csak” Kína 1600 mozijából vonták vissza a művet, ahol kárpótlásként beraktak a műsorba helyette egy Konfuciuszról szóló hazafias életrajzi alkotást. Ironikus módon később közvetve

ez a húzás segítette a filmnek visszahódítani a Bosszúállók: Végjátéktól a trónt minden idők legjövedelmezőbb produkcióinak toplistáján, mivel 2021-ben az Avatart újra bemutatták az országban.


(via Slashfilm)