Nagyon kínos interjút adott az új Star Wars-filmek sztárja, Daisy Ridley

  • Szűcs Gyula / PORT.hu

Eléggé belezavarodott abba, hogy a nigériai bevándorlócsaládban született John Boyegának ugyanolyan könnyű érvényesülnie, mint neki, akinek drámaíró az apja és BBC-s a nagyapja.

Nagy visszhangot kiváltó, kínos interjút adott a The Guardian magazinnak az új Star Wars-trilógia eddig abszolút közönségkedvencnek számító, 27 éves színésznője, Daisy Ridley. A  beszélgetés eleje még a szokásos kerékvágásban zajlott. A riporter, Nosheen Iqbal kifaggatta a sztárt arról, hogy érzi magát most, hogy véget ér a Skywalker család grandiózus meséje, ő pedig néhány év alatt ismeretlen brit színésznőből szerepekkel elhalmozott világsztár lett. Szóba kerültek az akciójelenetek felvételekor keletkezett sérülései és a forgatások alatt megszerzett kickboxos zöld öve, no és persze újra előkerült, hogy bár J.J. Abrams előre figyelmeztette, hogy a Star Wars nem egy egyszerű filmes franchise, hanem egy komplett világvallás, milliós rajongói táborral, Daisy Ridley mégis nehezen dolgozta fel a 21 évesen hirtelen nyakába szakadt hírnevet – terápiára is kellett járnia egy időben.

Daisy Ridley és John Boyega a Skywalker kora egyik sajtóeseményén a Pasadena Convention Centerben, 2019. december 4-én (fotó: Alberto E. Rodriguez/Getty Images for Disney)

 

A tartalmilag érdekes, de formailag teljesen szokványos, párbeszéd helyett függő beszédben megírt interjú ott vett furcsa fordulatot, amikor a riporter a színésznő felső-középosztálybeli származását kezdte el feszegetni, amit Ridley hihetetlenül bután reagált le. Nosheen Iqbal neki szegezte a kérdést, nem érzi-e úgy a fiatal színésznő, hogy az ő hátterével sokkal könnyebben lehet érvényesülni a brit filmiparban és Hollywoodban, mint mondjuk John Boyegának? Ő ugyanis nigériai bevándorlók Nagy-Britanniában született gyereke, és már az komoly anyagi nehézségeket okozott a családjának, hogy bejusson a Theatre Peckham színházba – míg Ridley elit középiskolába járt (a Hertfordshire-i internátusban vett drámaórákat), a testvére, Kika-Rose Ridley egy szupermodell, az apja, Arnold Ridley ismert színész és drámaíró, a nagyapja pedig a brit lovagrend tagja, és 1950-től 1965-ig a BBC-nél dolgozott. Daisy Ridley viszont ahelyett, hogy elismerte volna, hogy valóban más-más családi háttérrel kötöttek ki a Star Wars-univerzumban, de milyen jó, hogy végül mindketten bekerültek a filmbe, inkább elkezdett értetlenkedni, hogy szerinte nincsenek semmiféle származási előjogai, és nem volt semmi olyan előnye, ami Boyegának ne lett volna meg.

A kiváltság, amivel rendelkezem? Hogy micsoda? Őszintén kérdezem: hogy micsoda?

Innentől kezdve pedig már egyáltalán nem érdekelt senkit, miről szól az interjú többi része, boldog-boldogtalan elkezdett csámcsogni azon, micsoda elkényeztetett, butuska fruska ez a Daisy Ridley, aki lényegében már beleszületett abba a jóba, amiért John Boyegának vért izzadva kellett megküzdenie (a két sztár egyébként már csak az életkorukból adódóan is nagyon egy húron pendültek a Star Wars-filmek forgatásán, hiszen mindketten 1992-es születésűek). A vehemensebbek interjú hosszúságú Twitter-posztokban reagáltak a történtekre, mások józanabb hangot megütve abban reménykednek most, hogy Ridley tanul az esetből, és legközelebb okosabban válaszol a kérdésekre.

Daisy Ridley elszomorított, de nem lepett meg. Ez az eredménye annak, amikor olyan közeg jön létre, ahol csak az előjogokkal rendelkező felső-középosztály érvényesül,  ami a brit szórakoztatóiparban különösen érvényes.
Csalódtam Daisy Ridley-ben, de remélem, tanulni fog a tudatlanságából.

A legborzasztóbb ebben a Daisy Ridley-interjúban az, hogy a világ legnagyobb franchise-ában szerepelve 4 éven át végig címlapokon volt, és ez a fájdalmas evidencia kezdettől fogva tudott volt. Mégis most először fordult elő az, hogy valaki kritizálta, és önvizsgálatra kérte fel őt a saját előnyeivel kapcsolatban.
Daisy Ridley nem akarta elismerni, hogy kiváltságos, csak mert magániskolát végzett, és az apja a brit lovagrend tagja. Ez nem oké. Csak annyit kellett volna mondani, hogy igen, így van, és tovább lépni.

Tényleg b*ssza már meg ezt az interjú! Hogyan élhetünk egy olyan világban, ahol Daisy Ridley nem ismeri fel, hogy kiváltságos a helyzete és más az élettapasztalata John Boyegához képest?

Igen, Daisy Ridley ezt igencsak elszúrta. A Guardian-interjú közepe fizikailag fájdalmas.

Ez az egyik legmegdöbbentőbb dolog, amit valaha olvastam. Azzal érvel, hogy ő egy cserfes, nagy családból jött, és emiatt lett színész, nem azért, mert 9 évig egy speciális magániskolában tanult művészeteket...

Sajnos a fentiekre még csak azt sem lehet mondani, hogy jó kis ingyenreklám a hamarosan mozikba kerülő Skywalker korának, mert a Star Wars pont nem az a franchise, amit botrányok árán kell reklámozni. Az viszont sokkal furcsább, hogy hogyan lehetett leközölni egy írott interjút úgy, hogy egyetlen ügynök, PR-os vagy Lucasfilm-titkár ne szólt volna, hogy itt bizony akadnak aggályos kijelentések egy fiatal, és talán még nem annyira rutinos válaszadó színésznőtől, amit ki kellene inkább húzni a cikkből – vagy ha a Guardian szerzője nem húzza ki, akkor inkább ne is közöljék le az interjút. (via Digital Spy)

Parno Graszt nagykoncert
2020. február 14., 20:00, MÜPA Parno Graszt nagykoncert

Vendég: Ferenczi György

Jegyvásárlás