TOP10 BRAND
1
BLIKK 947 104 RU
2
INDEX 926 296 RU
3
24 837 080 RU
4
ORIGO 821 848 RU
5
IDOKEP 788 596 RU
6
NLC 594 728 RU
7
PORTFOLIO 553 724 RU
8
TELEX 469 268 RU
9
PROMOTIONS 467 160 RU
10
HVG 459 884 RU
1
BLIKK 947 104 RU
2
INDEX 926 296 RU
3
24 837 080 RU
4
ORIGO 821 848 RU
5
IDOKEP 788 596 RU
6
NLC 594 728 RU
7
PORTFOLIO 553 724 RU
8
TELEX 469 268 RU
9
PROMOTIONS 467 160 RU
10
HVG 459 884 RU

Ne csak mindig A két Lottit nézd Erich Kästnertől!

1899. február 23-án született az elsősorban gyerek- és ifjúsági regényei révén ismert német író, akinek a műveiből filmes adaptációk is szép számmal készültek. A két Lotti alapján született feldolgozást biztos mindenki látott többet is – mi most a jeles esemény alkalmából összegyűjtöttünk öt kevésbé ismert Kästner-filmet.

Habár Erich Kästnert elsősorban meseíróként ismerjük, rendkívül sokoldalú alkotó volt: felnőtteknek szóló könyveiben (például a Fabian. Egy moralista regényében) az 1920-as évek polgári humanizmusa nyomán kialakuló, az addigi extravagáns expresszionizmust felváltó új tárgyilagosságot képviselte, de írt erotikus verset és minimum 350 újságcikket is. Születésének évfordulója mellett a téma aktualitását az adja, hogy jelenleg is vetítik a magyar mozik a legújabb, egyik felnőttregénye alapján készült adaptációt.


Fabian – A vég kezdete (2021)

Jakob Fabian (Tom Schilling a Mű szerző nélkülből) eredetileg irodalomtudós de napközben reklámszövegeket ír, éjszakáit pedig kétes hírű intézményekben tölti barátja társaságában, akivel ellentétben azonban hősünk mindvégig józan és távolságtartó marad. Egy nap megismerkedik a gyönyörű fiatal lánnyal, Corneliával (Saskia Rosendahl, szintén a Mű szerző nélkülből), akinek a megjelenése megrengeti alapvető cinizmusát, és újonnan támadó érzelmei kizökkentik ironikus fatalizmusából.

Az Erich Kästner 1931-ben megjelent regénye,

egy keserű, realista, a fekete humor eszközeit is bőséggel használó korrajz

nyomán keletkezett filmdráma a katasztrófa felé gyorsvonatként robogó weimari köztársaságban, a 1930-as évek Berlinének dekadens közegében játszódik: bordélyházakban, nagypolgári lakásokban, műtermekben, fülledt albérletekben. Jelenleg is látható több budapesti moziban!


Egyesült állatok (2010)

A forró Afrika szavannáin minden állat egyetlen dolgon töri a fejét: vajon hova tűnt az a sok víz? Hiszen évekkel ezelőtt még ott voltak a folyók és patakok, melyek a távoli hegyekből csörgedeztek alá a völgyekbe. Egyre növekvő szomjuk aztán komoly aggodalommá válik, főként mióta az utolsó megmaradt vízlelőhelyet rivális bölény- és orrszarvúcsordák őrzik. Így a bátor szurikáta, Billy és legjobb haverja, a jámbor oroszlán, Socrates úgy döntenek: megkeresik a vizet. Billy egyúttal fiának is szeretne imponálni a kalanddal, hisze minden vágya, hogy sarja büszke legyen rá. Útközben találkoznak a gall kakassal, Charlesszal, aki egy szedett-vedett csapatot vezet Afrikába: egy jegesmedve hölgyet, egy kengurut, egy tasmán ördögöt és két galapagosi teknőst.

Ez a német animációs film Az állatok konferenciája című 1949-es Kästner-könyv alapján született, amely elsőre gyerekmesének tűnik, de – a szerzőtől egyáltalán nem szokatlan módon – valójában a felnőttek számára is élvezhető szatíra. A filmverzió érdekessége, hogy amellett, hogy (részben) lecseréli az eredeti állatkaraktereket, azaz Oszkárt, az elefántot, Alajost, az oroszlánt és Lipótot, a zsiráfot,

a fő problematikát is megváltoztatja, hiszen a mélyen humanista és pacifista író eredetileg a háborúk és a fegyverkezés ellen szólalt fel regényében.


A repülő osztály (2003)

Jonathan csak 12 éves, de már a hatodik iskolába jár. Az utolsó esélye a lipcsei St. Thomas, amely világhírű fiúkórusáról vált ismertté. Miután a fiút felveszik a suli bentlakásos részlegére, hamar összebarátkozik szobatársaival: a szabadelvű Martinnal, a szégyellős Ulival, a kísérletező kedvű ifjabb Kreuzkamm-mal és a mindig éhes bokszbajnokkal, Matzcal. Az iskolabeli fiúkórus koncertfelvételre készül, amit azonban megzavarnak a „bejárók”, azaz a bejárós diákok, akik mindig ellenségeskednek az internátusbeliekkel. A bejárók elrabolják Kreuzkammot, és elégetik a kottákat. Nagy hógolyócsata következik, amit a bentlakók nyernek meg, ám az igazgató büntetést ró ki rájuk: egy színdarabot kell előadniuk a suli karácsonyi ünnepségén.

Az 1933-as A repülő osztály Erich Kästner egyik legjobb ifjúsági regénye, ami a mai napig több generáció gyermekeinek is nagy kedvencévé vált.

Ez a kerek hetven évvel később bemutatott filmverzió ugyan modernizálja az eredeti sztorit (amelyben például gimnazisták és reáliskolások szerepelnek, ami a 2000-es évek Németországában már nem annyira élő dolog), de a központi, lényeges elemek, azaz a karácsonyi színdarab próbája és a hatalmas hógolyózások szerencsére megmaradtak.


Emil és a detektívek (2001)

A címbeli Emilt egyedül neveli az édesapja, valahol a volt NDK területén. A férfi munkanélküli, ráadásul egy balesetet követően a jogosítványát is elveszik. Kis hősünk ezért a berlini vakációt arra akarja felhasználni, hogy új jogsit szerezzen az apjának – a multikulturális nagyvárosban ugyanis minden eladó. Ám a fiúnak már az odavezető vonatúton ellopják az összes pénzét. Emil a tolvaj nyomába ered, és szerencséjére nem marad egyedül: egy gördeszkás-mobiltelefonos gyerekbanda vezetője, egy vagány lány felajánlja számára a segítségét.

A két Lotti után talán az 1929-es Emil és a detektívek Erich Kästner legismertebb ifjúsági regénye (színpadi verzióját jelenleg is játssza egy magyar színház), így nem olyan meglepő módon ebből is több film készült már – például egy 1931-es, szintén német verzió, amelynek nem kisebb név írta a forgatókönyvét, mint az akkor még Németországban tevékenykedő Billy Wilder, a Van, aki forrón szereti író-rendezője. Ennek az ezredforduló környékén forgatott családi filmnek az a különlegessége, hogy Franziska Buch

olyan markánsan modernizálta az eredeti sztorit, hogy abba még finom társadalmi-politikai utalások is befértek.


Pici és Anti (1999)

„Jaj, anyu mikor jössz meg Afrikából?”

– sóhajt fel Pici, a tízéves kislány, amikor egy este nagyon árvának érzi magát. Édesanyja szép és elegáns, a képes újságok címoldalán szerepel, és jótékonysági célból beutazza az egész világot. Picinek megvan mindene a boldog élethez: káprázatos villában lakik, francia nevelőnője, dadusa van, papája pedig egy jó nevű orvos. Barátja, Anti azonban egy szegény kisfiú, aki még éjszaka is dolgozni kénytelen tüdőbeteg mamája helyett. A két gyerek összefog, s némi kalamajka, bűntény, szökési kísérlet és hasonló kalandok után megmutatják mindenkinek, hogy a szeretet csodákra képes.

1931-ben Kästnertől nemcsak a fent említett keserű moralista felnőttmese, a Fabian jelent meg, hanem ez a kevésbé ismert, de bűbájos és tanulságos gyerekregény, a Pünktchen und Anton is, amely magyarul Pötyi és Anti címen ismert, csak a magyar filmforgalmazás keresztelte át a kislányt Picire. Hogy az író mennyire közel állt a gyerekekhez és azok gondolkodásmódjához, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Pötyi és Anti minden fejezetének a végén megszólítja az ifjú olvasókat, mintegy átbeszélve velük a történéseket, a karaktereket, a benyomásokat. A filmváltozat egyébként

laza trilógiát alkot a fentebb szerepelt Emil és a detektívekkel, illetve A repülő osztállyal:

a Bavaria és a Lunaris Film nevű gyártók azon törekvései jegyében készültek időben viszonylag közel egymáshoz, hogy az ezredfordulós gyerekekkel is megismertessék a szerző világát, modernizált verzióban.


(via Wikipedia, moly.hu)

 

A hirdetések megjelenítése akadályba ütközött.

Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.

A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük, PORT.hu