Nézd meg Bacsó Péter legjobb filmjeit!

91 évvel ezelőtt, 1928. január 6-án született Bacsó Péter, a 20. századi magyar filmművészet egyik legfontosabb alkotója.

Bacsó Péter 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán kezdte meg tanulmányait, majd átiratkozott a filmrendezői szakra. Még egyetemistaként részt vett a Valahol Európában forgatásán segédrendezőként. 1950-től a későbbi Hunnia filmgyárnál dolgozott dramaturgként. Olyan filmek létrejöttében közreműködött, mint az Édes Anna, a Liliomfi, a Mese a 12 találatról, a Katonazene és a Két félidő a pokolban. Összesen 32 játékfilmet írt.

A hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, 1982-től nyugdíjba vonulásáig vezetője volt, s több mint ötven éven át oktatott. 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, és megkapta a Magyar Köztársaság középkeresztjét is. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2006-ban pedig Budapest Díszpolgára lett.

A tanú 

Bacsó talán legfontosabb filmje, az 50-es évek kommunizmusának fergeteges szatírája, amelyet a kádári kultúrpolitika irányítói jó tíz évre be is tiltottak. A főszereplő Pelikán gátőr (Kállai Ferenc), aki óriási bűnt követ el: titokban levágja Dezsőt, a család disznóját, ami illegális feketevágásnak minősül. Pelikán börtönbe kerül, majd egy bizonyos Virág elvtárs (Őze Lajos) beszervezi a rendszerbe, és különféle bizalmi pozíciókba nevezi ki. Pelikán elvtársból így lesz gyors egymásutánban uszodaigazgató, a Vidámpark vezetője és a Narancskutató Intézet feje, végül Virág elvtárs azt kéri tőle, hogy legyen koronatanú egy koncepciós perben.

A tanú ma már egyértelműen kultuszfilmnek minősül, poénjai, szállóigéi megunhatatlanok. Aki nem hiszi, járjon utána a Filmio nevű magyar streamingoldalon, ahol a cenzúrázatlan verziót is meg lehet nézni.

Két félidő a pokolban 

Bacsó egyik leghíresebb forgatókönyve megtörtént eseményeken alapul. A 2. világháború idején magyar munkaszolgálatosok és német katonák csaptak össze valahol Kárpát-Ukrajnában, de nem a csatamezőn, hanem a futballpályán. A meccset élet-halálra vívták, néhány játékost a németek később ki is végeztek. Először a szovjetek filmesítették meg a sztorit, utána jött Fábri Zoltán és Bacsó Péter verziója, és végül elkészült az amerikai feldolgozás is Menekülés a győzelembe címmel. A Két féliidő a pokolbant leginkább a kiváló színészgárda miatt szeretjük, olyan művészek szerepelnek a stáblistán, mint Sinkovits Imre, Garas Dezső, Benkő Gyula, Rajz János, Márkus László és Gera Zoltán.

Hány az óra, Vekker úr?

Bacsó többször is visszatért a szatíra műfajához, ebben az 1985-ben bemutatott filmben Páskándi Géza: Weisskopf úr, hány óra? című novelláját dolgozta fel. A második világháború idején játszódó tragikomikus történet főszereplője Veiszkopf Árpád zsidó órásmester, aki fejből meg tudja mondani a pontos időt, ezért is nevezték el Vekker úrnak. Amikor a németek megszállják az országot, egy náci tiszt privát munkát ad az órásnak, aki ezután börtönbe kerül, ahol a fejből megmondott pontos idő segítségével segít megszöktetni egy magyar ezredest. A főszerepet eredetileg A tanú Virág elvtársa, Őze Lajos kapta meg, de a forgatás közben elhunyt, és helyét Jordán Tamás vette át.

Te rongyos élet 

Bacsót annyira foglalkoztatta az ötvenes évek Magyarországa, hogy A tanú után többször is visszatért ehhez a periódushoz. A Te rongyos élet főszereplője Sziráky Lucy operettszínésznő, akit származása miatt kitelepítenek vidékre. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz. Udvaros Dorottya a főszerepért az 1984-es Magyar Játékfilmszemlén a Legjobb női alakításért járó díjat kapta meg a filmkritikusok elismerése mellett.

Sztálin menyasszonya 

Az 50-es években játszódik a Sztálin menyasszonya is, főszerepben Paranyával, egy bolond lánnyal, aki idegenként érkezik egy kis faluba. A helyiek sajnálatból befogadják, ám sokan gúnyolódnak rajta, gyötrik, csúfolják. A gyanús lányt, akit Sztálin menyasszonyának neveznek, előbb letartóztatják, megkínozzák, majd szabadulása után furcsa hatalommal ruházzák fel.

Bacsó a Te rongyos élet után ismét remek érzékkel választott női főszereplőt, az elmebeteg lányt alakító Básti Juli, akit a szerep kedvéért elcsúfítottak, megkapta a Magyar Filmkritikusok díját az alakításáért. A filmben feltűnik még Cserhalmi György, Bezerédi Zoltán, Mácsai Pál és Benedek Miklós is.

Amennyiben értesítést szeretne kapni az olimpiával kapcsolatos Port.hu tartalmakról, kattintson ide és iratkozzon fel az értesítésekhez.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu