91 évvel ezelőtt, 1928. január 6-án született Bacsó Péter, a 20. századi magyar filmművészet egyik legfontosabb alkotója.
Bacsó Péter 1946-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakán kezdte meg tanulmányait, majd átiratkozott a filmrendezői szakra. Még egyetemistaként részt vett a Valahol Európában forgatásán segédrendezőként. 1950-től a későbbi Hunnia filmgyárnál dolgozott dramaturgként. Olyan filmek létrejöttében közreműködött, mint az Édes Anna, a Liliomfi, a Mese a 12 találatról, a Katonazene és a Két félidő a pokolban. Összesen 32 játékfilmet írt.
A hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, 1982-től nyugdíjba vonulásáig vezetője volt, s több mint ötven éven át oktatott. 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták, és megkapta a Magyar Köztársaság középkeresztjét is. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2006-ban pedig Budapest Díszpolgára lett.
A tanú
Bacsó talán legfontosabb filmje, az 50-es évek kommunizmusának fergeteges szatírája, amelyet a kádári kultúrpolitika irányítói jó tíz évre be is tiltottak. A főszereplő Pelikán gátőr (Kállai Ferenc), aki óriási bűnt követ el: titokban levágja Dezsőt, a család disznóját, ami illegális feketevágásnak minősül. Pelikán börtönbe kerül, majd egy bizonyos Virág elvtárs (Őze Lajos) beszervezi a rendszerbe, és különféle bizalmi pozíciókba nevezi ki. Pelikán elvtársból így lesz gyors egymásutánban uszodaigazgató, a Vidámpark vezetője és a Narancskutató Intézet feje, végül Virág elvtárs azt kéri tőle, hogy legyen koronatanú egy koncepciós perben.
A tanú ma már egyértelműen kultuszfilmnek minősül, poénjai, szállóigéi megunhatatlanok. Aki nem hiszi, járjon utána a Filmio nevű magyar streamingoldalon, ahol a cenzúrázatlan verziót is meg lehet nézni.
Két félidő a pokolban
Bacsó egyik leghíresebb forgatókönyve megtörtént eseményeken alapul. A 2. világháború idején magyar munkaszolgálatosok és német katonák csaptak össze valahol Kárpát-Ukrajnában, de nem a csatamezőn, hanem a futballpályán. A meccset élet-halálra vívták, néhány játékost a németek később ki is végeztek. Először a szovjetek filmesítették meg a sztorit, utána jött Fábri Zoltán és Bacsó Péter verziója, és végül elkészült az amerikai feldolgozás is Menekülés a győzelembe címmel. A Két féliidő a pokolbant leginkább a kiváló színészgárda miatt szeretjük, olyan művészek szerepelnek a stáblistán, mint Sinkovits Imre, Garas Dezső, Benkő Gyula, Rajz János, Márkus László és Gera Zoltán.
Hány az óra, Vekker úr?
Bacsó többször is visszatért a szatíra műfajához, ebben az 1985-ben bemutatott filmben Páskándi Géza: Weisskopf úr, hány óra? című novelláját dolgozta fel. A második világháború idején játszódó tragikomikus történet főszereplője Veiszkopf Árpád zsidó órásmester, aki fejből meg tudja mondani a pontos időt, ezért is nevezték el Vekker úrnak. Amikor a németek megszállják az országot, egy náci tiszt privát munkát ad az órásnak, aki ezután börtönbe kerül, ahol a fejből megmondott pontos idő segítségével segít megszöktetni egy magyar ezredest. A főszerepet eredetileg A tanú Virág elvtársa, Őze Lajos kapta meg, de a forgatás közben elhunyt, és helyét Jordán Tamás vette át.
Te rongyos élet
Bacsót annyira foglalkoztatta az ötvenes évek Magyarországa, hogy A tanú után többször is visszatért ehhez a periódushoz. A Te rongyos élet főszereplője Sziráky Lucy operettszínésznő, akit származása miatt kitelepítenek vidékre. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz, a járási rendőrkapitányhoz. Udvaros Dorottya a főszerepért az 1984-es Magyar Játékfilmszemlén a Legjobb női alakításért járó díjat kapta meg a filmkritikusok elismerése mellett.
Sztálin menyasszonya
Az 50-es években játszódik a Sztálin menyasszonya is, főszerepben Paranyával, egy bolond lánnyal, aki idegenként érkezik egy kis faluba. A helyiek sajnálatból befogadják, ám sokan gúnyolódnak rajta, gyötrik, csúfolják. A gyanús lányt, akit Sztálin menyasszonyának neveznek, előbb letartóztatják, megkínozzák, majd szabadulása után furcsa hatalommal ruházzák fel.
Bacsó a Te rongyos élet után ismét remek érzékkel választott női főszereplőt, az elmebeteg lányt alakító Básti Juli, akit a szerep kedvéért elcsúfítottak, megkapta a Magyar Filmkritikusok díját az alakításáért. A filmben feltűnik még Cserhalmi György, Bezerédi Zoltán, Mácsai Pál és Benedek Miklós is.
