Robin Williams, a gyilkos, Tom Cruise, a tahó producer – Színészek tőlük szokatlan szerepben

Hamarosan érkezik az Unhinged a gonosz Russell Crowe-val, és a Becky, amiben Kevin James egy kegyetlen neonácit játszik. Mindig érdekes, amikor egy színészt bevett szerepeitől gyökeresen eltérő figuraként láthatunk.

Dennis Quaid – A betolakodó

A 80-as, 90-es években Dennis Quaid alapvetően olyan szerepeket kapott, mint Kurt Russell vagy Jeff Bridges, ő volt a rokonszenves, humoros fickó, aki vígjátékban, akciófilmben és komoly történetekben is remekül megállja a helyét. Kollégáival ellentétben öregedve kevésbé találta meg a helyét, hiszen mind Bridges, mind Russell másodvirágzásukat élik, és kis túlzással népszerűbbek, mint valaha, de azért Quaidért sem kell aggódni. A kilencvenes évek klasszikus thrillerjeit (A kéz, amely a bölcsőt ringatja, Veszélyes vizeken, Csendes terror, Cape Fear, Jófiú, Egy ágyban az ellenséggel) megidéző, 2019-es A betolakodó egy fiatal, gazdag párról szól, akik távol a nagyvárostól, vidéken szeretnének családot alapítani, és ezt egy gyönyörű, száz éves házban remélik megtenni, a ház előző tulajdonosa azonban rendre feltűnik, és egyre inkább betolakodik az életükbe. A gonosz Mel Gibson hasonmásverseny dobogósaként Quaid rendkívül félelmetes rohadék, nem szeretnénk az útjába kerülni.

 

Robert De Niro, Bill Murray – Veszett kutya és Glória

De Nirónak megvannak a tipikus szerepei, és gonosztevőt is ugyanolyan jól játszik, mint rosszfiút, sőt, vígjátékokban is megállja a helyét. A Veszett kutya és Glóriában azonban egy kis szerencsétlent játszik, érzékeny lelkű, romantikus fickó, nem valami bátor, afféle kisember – ezért is nevezik viccesen veszett kutyának. És hogy a szereposztás még izgalmasabb legyen, a maffiafőnökőt Bill Murray alakítja. Persze harsányan hozza a szerepet, ahogy szokta, de alakításában ott lappang a karakter kegyetlensége.

 

Michael Douglas – Összeomlás

A színész jórészt sármos, nőcsábász figurákat alakított karrierje során, ezért is volt tőle szokatlan az Összeomlás szemüveges kisembere, aki a kánikulai csúcsforgalomban egyszer csak bekattan, és aktatáskájával a kezében megy előre, akár a terminátor, és aki csak egy kicsit is feldühíti, vagy általában idegesíti, annak ellátja a baját. Karaktere rokon a Hivatali patkányok Miltonjával, de velünk, mindannyiunkkal is, hiszen olykor azért szimpatizálunk vele: tegyük a kezünket a szívünkre, nem szeretnénk mi is megmondani a magunkét úgy istenesen, amikor a sorban elénk furakodnak, vagy kapunk valami kis nyeszlett szutyok hamburgert, ami a fotón bőségesnek és ínycsiklandónak látszik? Na ugye.

 

Ryan Gosling – Rendes fickók

Gosling is új arcát mutatta Shane Black, a buddy-filmek koronázatlan királyának krimivígjátékában, hiszen romantikus filmek, vagy olyan brutális agymenések után, mint a Drive, a Rendes fickókban egy nyomorult, beszari pancser, de olyan élvezettel játssza, hogy öröm nézni.

 

Sylvester Stallone – Copland

Szokás megfeledkeznünk arról, hogy ha akar, Stallone igenis jó színész, gondoljunk csak a Rockyra, vagy annak kései (újra)folytatásaira, illetve az első Rambóra, amikor még nem akcióra volt kihegyezve a karakter, hanem egy egész nemzet tragédiájára. Miután Stallone bebetonozódott mint akcióhős, időnként emlékeztetnie kellett magát és a nézőket is, hogy nem csak muszkliból áll, és a Copland túlsúlyos, félénk, melankolikus sheriffjeként igazán nagyot alakított.

 

Michael Keaton – Gyilkos donor

Az alapvetően komikus, de idővel drámai színésszé vált Keaton karrierje során játszott már előtte is gazfickót (Csendes terror), de a Gyilkos donor azért szerepel a listán, mert tőle szokatlan módon a szerephez komolyan kigyúrta magát. Az egész ember egy vésztjósló, megfeszített izomtömeg, leginkább De Niro Cape Fear-beli karakteréhez hasonlítható, és tényleg félelmetes mint aljas sorozatgyilkos.

 

Tom Cruise – Trópusi vihar

Les Grosmant, az izzadó, kopasz, mocskos szájú és rosszindulatú, gátlástalan hollywoodi producert senkinek sem kell bemutatni. Mindenkit meglepett, hogy a saját, mi több, az emberi lények határait feszegető, saját imidzsét gondosan ápoló Cruise felismerhetetlenné maszkírozva örömmel elvállalt egy ilyen önfeledt bolondozást.

 

Robin Williams – Álmatlanság

Williams egyszerre volt a legharsányabb, eszelősen pörgő komédiás és a világ egyik legszomorúbb, legmagányosabb embere. A kétezres években karrierje már nem a korábbi fényben ragyogott, és akkoriban elvállalt tőle szokatlan szerepeket is, ahogy Christopher Nolan thrillerjében az Al Pacino életét megkeserítő, hidegvérű gyilkost játszik. Említhetnénk még a Sötétkamrát is, amiben zaklatót alakít, de a karakter magányossága Williams más filmjeiből is ismerős.

 

Patrick Stewart – Green Room

Stewart alakított negatív figurákat, mint a Fenegyerekekben vagy az Összeesküvés-elméletben, de a Green Room neonáci bandájának vezetőjénél visszataszítóbb, gonoszabb rohadékot még soha nem játszott. A színészt fel is zaklatta a karakter, a frászt hozta rá.

 

Arnold Schwarzenegger – Batman és Robin

Joel Schumacher vásári bazárjában a karácsonyfaként világító, kékre festett, kopasz Scwarzenegger látványosan jól érzi magát, végighülyüli és -szivarozza az egész filmet. A szereposztás meglepő, ahogy az is, hogy Schwarzi elvállalta, de jó pénzért bármit, és ha ekkora marhaság a film, hát miért ne érezhetné jól magát munka közben? 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu