Sharon Tate meggyilkolásával kezdődött Roman Polanski kálváriája

  • PORT.hu

Legalábbis ezt állítja az idős rendező, aki a jól ismert okok miatt nem vehetett részt új filmje premierjén a most zajló Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.

A J'accuse-t Polanski a hírhedt Dreyfus-ügy alapján forgatta, Robert Harris könyve nyomán (az ő regényéből készült a direktor 2010-es, Szellemíró című filmje is), olyan színészekkel a főbb szerepekben, mint Louis Garrel, Jean Dujardin, Mathieu Amalric és a rendező harmadik felesége, Emmanuelle Seigner. A mű fesztiválpremierjén viszont Roman Polanski személyesen nem vehetett részt, mivel még mindig hatályos az az elfogatóparancs, amit 1978-ban foganatosítottak ellene a 13 éves Samantha Geimer megerőszakolása miatt, Olaszország és az Egyesült Államok között pedig kiadatási egyezmény van érvényben.

J'accuse. Forrás: labiennale.org

 

Polanski így Skype-on keresztül, illetve a sajtónak küldött jegyzetek formájában volt jelen filmje bemutatásakor. Az ősrégi ügy (amelynek pontos részletei itt olvashatók) mellett a rendezőt a #metoo mozgalom fellángolásakor további három nő vádolta meg, hogy évtizedekkel korábban szexuálisan zaklatta őket, így Lucrecia Martel argentin rendező, az idei Velencei Filmfesztivál zsűrielnöke nem volt hajlandó részt venni a J'accuse díszbemutatóján (mivel nem akart egy Polanskit ünneplő est részese lenni), a film sajtóvetítésén ugyanakkor ott volt, és a mű versenybe való meghívását is támogatta.

„Az a negatív imidzs, ami terjed rólam, igazából már Sharon Tate halálakor kialakult.

A sajtó már akkor sem volt tekintettel a fájdalmamra, és egyebek mellett azt állították, hogy én vagyok a felelős a saját feleségem meggyilkolásáért” – állítja a rendező abban a nyílt levélben, amit eljuttatott a fesztiválhoz. Annak idején ugyanis elterjedt, hogy az őrült szektavezér, Charles Manson figyelmét Polanski Rosemary gyermeke című „sátánista” témájú filmje hívta fel a családra, amelynek tagjai közül a végzetes éjszakán csak a nyolc és fél hónapos terhes Tate és barátai tartózkodtak a helyszínen.

Forrás: Beata Zawrzel / NurPhoto via Getty Images

 

„Ez a mai napig üldöz engem. (…) Olyan, mint egy hógörgeteg, folyamatosan újabb és újabb dolgok tapadnak hozzá. Abszurd történetek olyan nőktől, akiket soha az életemben nem láttam, és akik olyan dolgokkal vádolnak, amik (állítólag) több mint egy fél évszázaddal ezelőtt történtek” – olvasható a közleményben, amelyben Polanski azt is kifejti, hogy hasonlóságot lát saját maga és a filmjében ábrázolt Alfred Dreyfus között (akit annak idején zsidó származása miatt vádoltak hamisan hazaárulással).

„Igen, nagyon is lehetséges egy újabb Dreyfus-ügy, csak most az én személyemmel kapcsolatban, hiszen minden hozzávaló megvan hozzá: hamis állítások, hanyag bírósági tárgyalás, korrupt bírák és mindenekelőtt a társadalom, vagy hát napjainkban már a közösségi média, 

amely anélkül marasztal el és bélyegez meg, hogy lett volna egy igazságos tárgyalásom, vagy fellebbezhetnék. (…) A legtöbb ember, aki üldöz engem, még csak nem is ismer, és nem tud semmit az ügyemről” 

– állítja Roman Polanski.


(via The Wrap, Vulture)