Stephen King-filmek, amik remake után kiáltanak

Lássuk be: Stephen King regényeinek legtöbb filmes feldolgozása vacak, pedig némelyik történetből jó filmet is lehetne csinálni.

Érdekes összeállításra találtunk a Variety-n: tíz King-adaptációt sorol fel, amelyekből érdemes lenne remake-et készíteni. De olyan filmeket is említ, amelyek tökéletesek, vagy esetleg mára klasszikussá nemesedtek, így érthetetlen, hogy miért akarna bárki is remake-et csinálni mondjuk a Tortúrából? Ugyan Mick Garris, King kedvenc házirendezője forgatott egy minisorozatot a Ragyogásból, amivel Kubrick filmjével ellentétben az író is elégedett volt, de ki emlékszik rá? Senki. 

Azonban akadnak szép számmal olyan gyenge filmek, amelyek regényeredetijei méltó adaptációt érdemelnének. Lássunk közülük néhányat.

 

Rémkoppantók

Kezdjük is egy kakukktojással, mert a Rémkoppantók rossz könyv, King legmasszívabb drogos korszakából származik, és állítólag a mai napig nem emlékszik rá, hogyan írta meg. A féltéglányi regény jó részében az ellenszenves főszereplők jóformán csak szenvelegnek, és 1993-ban készült egy tévéfilm, ami még méltó is volt, mert rettenetesen rossz volt. Azonban az alapötlet annyira érdekes (séta közben az egyik főhős az erdőben belebotlik egy  fémdarabba, ami nem más, mint egy eltemetett, hatalmas űrhajó pici kiálló darabkája), hogy a történet gatyába rázása mellett mégis csak megérdemelne egy tisztességes filmet.

 

Hasznos holmik

Hiába játszott benne Ed Harris és Max von Sydow, King leghosszabb Castle Rockban játszódó regényének feldolgozása épp csak megüti a középszert. Leland Gaunt rendkívül jól kitalált, elegáns és körmönfont gazember (sőt, annál is több), és King mindig is értett hozzá, hogy komplett kisvárosokról írjon, felvonultasson egy hadseregnyi szereplőt, a Hasznos holmik pedig Castle Rock komplett megőrülésének története, továbbá hatásos mese az emberi kapzsiságról, kárörvendésről és a mindenkiben ott lakozó rosszindulatról.

 

A búra alatt

Nagyon megosztó a történet csattanója (pedig a maga abszurditásával egyszerűen zseniális), de a Chester's Mill városkára leereszkedő láthatatlan bura hatására meginduló és egyre jobban eldurvuló változásokat King remekül írta meg vaskos regényében. Készült ugyan a történetből egy sorozat, de az gyakorlatilag az alapötletet hagyta meg, majd ment a maga útján, és még csak nem is sikerült valami jól. 

 

Ezüst pisztolygolyók

King talán legfurább könyve, mert eredetileg afféle kalendáriumnak készült, minden hónapra egy rövidke szöveggel, de ezek egy idő után egyre hosszabbá váltak, és afféle kisregénnyé, hosszabb novellává álltak össze – bár így is elnagyolt, nem több afféle cselekményvázlatnál. A farkasemberes sztoriból 1985-ben készült már film, de már csak a trükktechnika fejlődése miatt is megérdemelne egy újabb feldolgozást.

 

A Setét Torony

King grandiózus, hajmeresztő ötletekkel zsúfolt, eklektikus főműve összegzi és rendszerbe helyezi saját történeteinek univerzumát. Korábban érdekes koncepcióval akarták feldolgozni a hét (plusz egy) kötetes sorozatot: mozifilmeket és közbeékelt sorozatokat terveztek, és az utóbbiak megtekintése is nélkülözhetetlen lett volna a történet teljes megértéséhez (most a Marvel próbálja ki ezt a rendhagyó modellt). Ez nem valósult meg, helyette jött 2016-ban egy, az alapanyagtól merőben eltérő, összecsapott mozifilm Idris Elbával és  Matthew McConaughey-val a főszerepekben. Most az Amazon próbálja helyretenni a Setét Tornyot, már forog a sorozat.

 

Végítélet

A szerző egyik legjobbjának tartják ezt a posztapokaliptikus történetet, amiben ráadásul maga a King-univerzum főgonosza, Randall Flagg aljaskodik. 1994-ben minisorozatban dolgozták fel a terjedelmes történetet, de jövőre jön az új, Alexander Skarsgårddal Flagg szerepében.

 

Borzalmak városa

Eddig két minisorozat (hosszú tévéfilm) dolgozta fel King vámpírregényét: 1979-ben és 2004-ben. A szerző reneszánszának jegyében azonban készül az új feldolgozás, bár ennél többet nem lehet tudni.