Szabó István öt elfeledett remeke

A Mephistót, a Redl ezredest vagy A napfény ízét szinte mindenki ismeri (világszerte is) – mi most mutatunk öt olyan alkotást a február 18-án 83. születésnapját ünneplő mestertől, amelyek nem annyira népszerűek, de ugyanolyan csodálatosak.

Tűzoltó utca 25. (1973)

Pályaindító nemzedéki trilógiája (Álmodozások kora, 1965, Apa, 1966, Szerelmesfilm, 1970) után Szabó a hetvenes évek elején több rövidfilmet is rendezett – ezek közül az egyik, az Álom a házról (1972) kibontása a Tűzoltó utca 25., amely lazán értelmezett, több generáción átívelő családtörténet, valójában azonban magának a pesti bérháznak az emlékei jelennek itt meg egyetlen szürreális álomvilágban, a Szerelmesfilm emlékekre, asszociációkra épülő montázstechnikáját továbbfejlesztve, már-már jancsói szimbólumokkal megspékelve. A Tűzoltó utca 25-ben kap először hangsúlyt a rendező későbbi fő témája, a nagybetűs történelem (itt egészen konkrétan a II. világháború), hiszen saját nemzedéke után Szabó most először fordult a szülei generációja felé.

Forrás: Örökmozgó

 

Budapesti mesék (1977)

A Tűzoltó utca 25. álomdramaturgiájával és jelképiségével némileg rokon ez az allegorikus, szimbolikus mese, ami az előző filmhez hasonlóan szintén a II. világháborús Budapesten játszódik. A sztori szerint túlélők egy csoportja talál egy kisiklott villamost (ami az életmű ismerőinek az Apából lehet ismerős), közösen sínre rakják, majd elkezdik tolni egy nyilvánvalóan szimbolikus kocsiszín felé, el a háború dúlta Budapesttől, történelmi korokon át. A Budapesti meséket sokan a világháború utáni újjáépítés metaforájaként értelmezték, de a mű igazából nem ennyire konkrét: inkább működik az emberi összefogás és a sorsközösség parabolájaként – lásd az utolsó, csodálatos erővel bíró képsort, ami sok más Szabó-filmből lehet ismerős.


Találkozás Vénusszal (1991)

A Találkozás Vénusszal összeurópai love storyját Szabó közvetlenül filmes nagyregényei, a Mephisto (1981), a Redl ezredes (1985) és a Hanussen (1988) után forgatta, azokhoz hasonlóan nemzetközi koprodukcióban, nem kisebb sztárok főszereplésével, mint Niels Arestrup (A jövő a nő, Halálos szívdobbanás, Hadak útján) és Glenn Close. A korábbi műveknél, mind a kócos nemzedéki trilógia darabjainál, mind a már említett szürreális-szimbolikus meséknél, mind a történelmi nagyregényeknél könnyedebbnek tűnő alkotás azonban mélyebb a látszatnál, hiszen a Párizsban német operát rendező magyar karmester és a svéd opera-énekesnő románca a felszín alatt szórakoztató szatíra európaiságról és Szabó két kedvenc témájáról: identitásról és sorsközösségről.


Édes Emma, drága Böbe (1992)

2021-ből visszatekintve Szabó Istvánnak a rendszerváltás témáját feldolgozó alkotása azért is fontos, mert ez az egyik azon kevés filmes főszerep közül, ami a nemrég elhunyt Börcsök Enikőnek vitathatatlan és kimagasló tehetsége dacára pályája során jutott. A címszereplők közül ő alakítja Böbét, a két szerencsétlen orosztanárnő egyikét, aki barátnőjéhez, Emmához hasonlóan vidékről került a fővárosba, de miután munkája feleslegessé vált, nem túlzás azt állítani, hogy

az új rendszerben élethalálharcot kell vívnia a fennmaradásért.

Ahogy arra a Vázlatok, aktok alcím is utal, az Édes Emma, drága Böbe a megelőző művekhez, azaz a történelmi trilógiához és a Találkozás Vénusszalhoz képest szerényebb vállalással indult, de valójában a költségvetését leszámítva semmi szerény nincs benne: sallangmentesen, de ugyanolyan megrázó erővel ragadja meg a szegény kis orosztanárnők sorsát, mint a korábbi nagyszabású mozieposzok a csak látszólag nagy formátumú hősökét. (Az előzetes bónusza 1 perc 11 másodperctől a fiatal Mucsi Zoltán, aki viszont nem látta még a filmet, 1 perc 40 másodpercnél állítsa le a videót, mert utána erősen spoileres!)


Szembesítés (2001)

A Szembesítés kamaradrámája kissé elsikkad a nemzetközileg egyik legsikeresebb Szabó-mű, A napfény íze és az ahhoz hasonlóan szintén lenyűgöző sztárparádéval megtámogatott Csodálatos Júlia között. Pedig a Szembesítésben nem kisebb nevek játszanak, mint Harvey Keitel és Stellan Skarsgård – tulajdonképpen kettejük párharca az alkotás. Mondanivalójával pedig a film a rendező Oscar-díjas opus magnumához,

a Mephistóhoz nyúlik vissza, hiszen a XX. század egyik legnagyobb karmestere, a náci uralom idején is végig háborítatlanul tevékenykedő Wilhelm Furtwängler és az ügyét vizsgáló amerikai tiszt egymásnak feszülése ugyanúgy a hatalmat kiszolgáló, megalkuvó művész figuráját veszi górcső alá,

csak sokkal kevésbé egyértelmű ítélettel a végén, ami miatt talán még izgalmasabb, mint a Mephisto. Formailag, kamarajellege miatt pedig a Szembesítés az Oscar-jelölt Bizalommal, Szabó 1980-as alkotásával rokon, és a konfliktus egyetlen szobába való bezárása további feszültséget ad a műnek.


Nyitókép: Glenn Close és Szabó István a Csodálatos Júlia premierjén 2004 októberében. Forrás: Djamilla Rosa Cochran / WireImage / Getty Images.
Felhasznált irodalom: http://metropolis.org.hu/intimitas

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu