Történelmi filmek, amik nem is úgy történtek

  • PORT.hu

Ha egy mód van rá, ne a történelmi filmekből kölcsönözzük ismereteinket, mert bőven akad olyan, ami a dramaturgia kedvéért elég nagyot lódít. Nézzünk is meg néhányat ezek közül!

Pocahontas

Szép szerelmes történet a Disney rajzfilmje, és Pocahontas és John Smith ugyan valóban léteztek, de elég csúnya dolog lett volna, ha szerelem alakul ki közöttük - az indiánlány ugyanis mindössze 10-12 éves lehetett akkoriban, mikor megakadályozta, hogy a törzse kivégezze a férfit. A történet hitelessége ugyan megkérdőjelezhető, de az biztos, hogy Pocahontas a későbbiek során is érdeklődött az angol telepesek élete iránt.

 

Szerelmes Shakespeare

Az Oscar történetének egyik legtúlértékeltebb filmje (hét díj...), és ha valaki történelminek tekinti, nagy botorságot követ el - hiszen Shakespeare alakját a mai napig rejtély övezi, azt sem tudni, létezett-e, ha igen, talán nem is ő írta a drámáit, és így tovább.

 

JFK - A nyitott dosszié

A Kennedy-gyilkosság még ma is merész teóriákat szül, így Oliver Stone filmje a megtörtént eseményeken kívül alapvetően csak spekulációkat mutathat be - de a tények között is mazsolázgat, ugyanis bizonyos eseményeket figyelmen kívül hagy, és fikciót is sző a történetbe (például olyan tanúvallomást is hallhatunk a filmben, ami soha nem hangzott el, míg másik fontosat egyszerűen elhallgat). De Stone-t többször is érte már kritika, hogy a saját íze szerint torzít, ha megtörtént események feldolgozásáról van szó.

 

A rettenthetetlen

Vitathatatlan, hogy Mel Gibson filmje bitang jó, de ne keressünk benne történelmi hűséget, még ha azt a benyomást is kelti. Ugyan William Wallace tényleg a skót függetlenségért harcolt, de az évszám nem stimmel (1276-ban az angolok és a skótok épp békében éltek egymással), a híres harci arcfestés, ahogy a skótok ruházata sem, és Wallace romantikus afférjának a francia Izabella hercegnővel sincs valós alapja. Korábban bővebben írtunk ezekről- a forgatási érdekességekkel együtt.

 

Gladiátor

Egy újabb hollywoodi kasszasiker, ami egyben klasszikus, és újabb példa arra, hogy csak azért, mert valamikor régen játszódik, és valós történelmi figurák is felbukkannak benne, még nem jelenti azt, hogy történelmi filmről lenne szó. Maximus (Russel Crow) természetesen soha nem létezett, de ha már egy történelmi korba helyezték a sztorit, az alkotók legalább egy picit odafigyelhettek volna, hogy ne lódítsanak akkorát. Commodus császár például nem volt az az idegbeteg, nyomorult nyikhaj, mint ahogy azt Joaquin Phoenix alakításában láthattuk - sokkal inkább egy grandiózusan elmebeteg, önimádó gonosztevő, aki egészen szürreális módszerekkel imádtatta magát, például Rómát átnevezte Colonia Commadianára (Commodus városa), és a hónapoknak is a sajátja alapján adott nevet.

(Forrás: Grunge)