Mad Max (1979)

Ha Ausztráliáról beszélünk, akkor egy kicsit Új-Zélandról is, hiszen a két távoli, de egymással szomszédos ország rengeteg közös vonással bír, ezért is furcsa, hogy George Miller hamar kultikussá váló bemutatkozó filmjét Új-Zélandon betiltották. Amire egyébként jó okuk volt: a hetvenes évek vége felé az országban kezelhetetlenné váltak az utcai bandák, ami számos véres konfliktust eredményezett. A hírhedt Moerewa zavargás során a feldühödött tömeg több rendőrt is súlyosan megsebesített, egyre pedig rágyújtották az autóját – szerencsére túlélte -, és ez az utóbbi jelenet kísértetiesen hasonlít arra a részre, ahogy Max partnerével, Goose-zal végeznek. Ez verte ki a biztosítékot.

A Wall Street farkasa (2013 )

Talán már ott eldőlt a dolog, amikor Leo DiCaprio egy meztelen női popsiról szippantott fel egy csík kokaint, de Martin Scorsese fantasztikus filmje igazi bravúrt hajtott végre. Egyszerre tiltották be a túlzott erőszak, droghasználat, túl sok szex és túl profán nyelvezet miatt, és az utóbbival aligha lehet vitatkozni, hiszen a több mint 500 alkalommal elhangzó b betűs szóval rekordot is tartanak a készítők.  Nem csoda, hogy sok, főleg távol-keleti országban A Wall Street farkasa vagy erősen megvágott formában kerülhetett a mozikba – vagy sehogy. Nepál és Malajzia kapásból betiltotta, az Egyesült Arab Emirátus, India és Libanon az erősen megnyirbált verziót engedélyezte, Szingapúrban pedig csak korlátozott számú moziban vetíthették – de így is vezette a helyi toplistákat.

Kingsman: Az aranykör (2017 )

A Kingsman széria második része, akárcsak az első, könnyed, senkire nézve sem bántó mulatság, egy lightos, de nagyon jól megcsinált James Bond paródia, amin képtelenség megsértődni. Kivéve, ha valaki a kambodzsai kultuszminisztérium filmügyi államtitkára. Az illető, bizonyos Bok Borak azt sérelmezte, hogy a film főgonoszának titkos rejtekhelye Kambodzsában van – valójában egy stúdióban forgatták a kérdéses részt -, ami rossz fényt vet az országra. A még nagyobb sértés az volt, hogy a hely meglehetősen emlékeztetett egy mélyen tisztelt khmer templomra, Ta Prohmra. Borak úr ezzel indokolta a döntését: „Egyik legszentebb templomunkat drogtermelésre és kegyetlen gyilkosságokra használja fel, így nem engedhetjük meg a film bemutatását országunkban!"

Wonder Woman (2017 )

Ritkán ugyan, de előfordul, hogy nem a filmben látottakkal van az illetékes elvtársak problémája, hanem az adott alkotás készítőivel. A Wonder Woman esetében az elsődleges probléma a főszereplő személye volt, aki nem csak izraeli állampolgár, de az izraeli hadseregben is szolgált, méghozzá kitüntetéssel. Igaz, a sorkatonai szolgálat ott amúgy is kötelező, de ez az apróság nem zavarta a libanoni, tunéziai és katari cenzorokat – és akkor nem is beszéltünk arról az apróságról, hogy itt egy többnyire lengén öltözött NŐ vette fel a harcot férfiakkal, ami arrafelé nem a legjobb üzenetet hordozza.

Shrek 2. (2004 )

Az némileg példátlan, hogy egy, kifejezetten gyerekeknek szóló egészestés rajzfilmet valahol betiltsanak, pedig éppen ez történt, a változatosság kedvéért pont Izraelben. Erre persze felkapja az ember a fejét: biztos valami rasszista poén hangzott el, netán a Holokauszttal viccelődtek, pedig erről szó sincs. A film ottani forgalmazója vétett egy apró, bár nem túl ízléses hibát. Egy, csakis az amerikai közönség számára érthető poént akartak „honosítani” – konkrétan arról volt szó, hogy valakit kasztrálni kéne, ami alapból sem egy gyerekbarát vicc -, és a saját verziójukban a David D'Or művésznévre hallgató szoprán énekes nevét mondták. Aki annyira felkapta a vizet, hogy ügyvédjével sikerült betiltatnia a Shrek 2-t, egészen addig, amíg a kérdéses mondatot át nem dolgozták, és persze jelentős kárpótlást is kapott.

Zoolander, a trendkívüli (2001)

Azért erre Ben Stiller is számíthatott, hiszen vígjátékában gonosz divattervezők egy agymosott férfi modell segítségével akarják eltenni láb alól a maláj miniszterelnököt, aki el akarja törölni a gyerekmunkát – mert akkor nem készülhetnének fillérekért a divatos cuccok. Ez már két nagy no-no, hiszen egy ottani közjogi méltóság megöléséről van szó, illetve az alapsztori önmagában is feltételezi, hogy arrafelé gyerekeket dolgoztatnak éhbérért. Utóbbira egyébként nincs szükség, mert felnőttek dolgoznak éhbérért, de a sértés az sértés, és Malajzia az asztalra csapott, nem vetíthették a filmet. Erre a szomszédos Szingapúrban is felkapták a fejüket, hiszen egyrészt ott is hasonló állapotok uralkodnak, másrészt arrafelé nagyon könnyen betiltanak bármit.

Brüno (2009 )

Abban semmi meglepő nem volt, hogy annak idején a 2006-os Borat Kazahsztánban automatikusan betiltásra került – ha én Kazahsztán lennék, szintén betiltanám! Az viszont meglepő, hogy a sokkal kevésbé sértő és megbotránkoztató, egy országot sem kipellengérező Brüno is sok helyen a vágódeszkára került. A hibbant osztrák önjelölt divatdiktátor kalandjai nem kerülhettek az ukrán nézők elé, mert „Nemi szerveket, illetve homoszexuális közösülést mutatott meg, valamint káromkodtak benne", és Malajzia is hasonló indoklással állt elő. A rossz ízlésre senki sem panaszkodott.

Holtak földje (2005 )

George Romero nagy klasszikusának remake-je nem különösebben sikerült véresre, több helyen meglepően alacsony korhatár besorolást kapott, így kissé meglepő, hogy Ukrajnában egyáltalán nem engedélyezték a vetítését. A hivatalos magyarázat szerint a tiltás oka a kannibalizmus ábrázolása volt, ami az országban fájó emlékeket ébreszthet fel az 1933-as nagy éhínséggel kapcsolatban. A ma már Holodomor néven emlegetett események során a szovjet hatóságok a sorozatos rekvirálások eredményeképpen mesterségesen idéztek elő éhínséget, ami több millió ukrán halálát eredményezte. Annyira nem maradt semmi ennivaló, hogy különösen vidéken gyakori volt az emberevés, amiről számos feljegyzés és fénykép maradt fent.

Korábbi összeállításunk a témában ITT