Amikor Frei Tamás feltette a nagy kérdést, hogy mennyi lenne kiiktatni a miniszterelnököt. "Kínos tévés bukták" sorozatunk újabb része.
Frei Tamást valaki a kávéval, valaki a regényekkel, valaki a botrányos bérgyilkosos riporttal azonosítja. A különböző pörkölésű kávészemek csersavasságát most hagyjuk. Meg az irodalmi műelemzést is hanyagolnám, hogy vajon mire gondolhatott a szerző, amikor a 2019-ben megjelent Bábel című könyvében merényletet követnek el Orbán Viktor ellen. Érdekes, hogy Magyarország miniszterelnökének életének kioltása, vagyis az arról való fantáziálás kétszer is visszaköszön Frei Tamás karrierjében.
A Frei Dosszié a Magyar Televízióban debütált. Két év múlva Frei átment az RTL Klubhoz, ahol új címmel, de a megszokott ismeretterjesztő, érdekes, a világ különböző pontjairól jelentkező riportokkal jelentkezett A riporter: Frei Tamás címen. Egészen 2001 április 23-ig nem is volt semmi probléma, de akkor lement az ominózus bérgyilkosos adás. Ebben hangzott el az a párbeszéd Frei és az általa felkeresett orosz maffia egyik "bérgyilkosa" között, melyben kiderül, hogy 1 millió dollár lenne a miniszterelnök kiiktatása. Ez sokaknál kiverte a biztosítékot és a csatornának is súlyos következményekkel kellett számolnia. Három nappal az adás után az RTL Klub kommunikációs igazgatója bocsánatot kért Orbán Viktortól, mivel közel két tucat jobboldali közéleti személyiség fogalmazott meg nyílt levelet a riportban elhangzottak miatt. De ennyivel nem úszta meg a csatorna, mivel
az RTL Klub luxemburgi vezetői azonnal leváltották a magyarországi vezérigazgatót és a programigazgatót,
hisz elvileg rajtuk is keresztül ment az anyag, ami ilyen formában került képernyőre. Ezen kívül az akkori NMHH (az ORTT) még egy 5,7 milliós büntetést is kiszabott. Erre jött még Juszt László leleplező riportja az ATV-n. Ott derült ki, hogy Frei Tamás által megkérdezett bérgyilkos valójában egy büntetlen előéletű bolti eladó, aki statiszta szerepeket szokott vállalni; ami pedig a bérgyilkos szerepet illeti, ott megírt forgatókönyv alapján hozta a karaktert, amiért cserébe 1000 dollár fizetségét kellett volna kapnia, de állítása szerint Frei végül csak 600 dollár adott neki.
Ennyi, Frei hiteltelenné vált, soha többé nem foglalkoztatta egy tévé sem, elvonult könyvet írni és kávét termeszteni... Ja, nem.
A riporter egy rövid ideig Ausztriában húzta meg magát, mert félt, hogy neki és a családjának baja esik. A száműzetés nem tartott sokáig, mivel 2002-ben már a TV2-nek gyártotta az újabb Frei Dosszié-epizódokat. Egészen 2007 végéig ment a műsor, és ez alatt az idő alatt több adás készült, mint a Magyar Televíziónál és az RTL Klubnál összesen.
A botrányba nem tört bele a karrierje, sőt! Több mint 20 évvel az eset után sincs magyarázat a kamu riportra, pedig több beszélgetős műsorban is lett volna rá lehetősége, hogy tisztázza magát, de ezt a kínos kérdést valahogy mindig le tudta rázni magáról. Többször is szembesítették, például Friderikusz és az Index is rákérdezett erre az ügyre, de a válasz az, hogy azt hitte, hogy jó alkut tud kötni az orosz maffiával. Ez azért érdekes, mert elvileg az egésznek sehol semmi köze nincs az orosz maffiához, hisz, ha hihetünk Juszt Lászlónak, akkor egy bolti eladóról van szó, aki 600 dollárért játszott el egy szerepet.
És Frei később többször is azt nyilatkozta, hogy még mindig félti az életét az orosz maffiától. És amúgy azért nem akar beszélni a sztoriról, mert még minden szereplője él. Ebből kiindulva még az is lehet, hogy ez egy duplán csavaros történet, amiben az orosz kamu bérgyilkos egyszerre bolti eladó. Az az alteregója, ami a rendőrségi nyilvántartás szerint is teljesen patyolat tiszta. Ezt persze nem tudhatjuk. Frei egy 2019-es interjúban azt mondta, hogy neki is gyanús volt a fickó, de csak annyira, hogy valószínűleg az alvilágon belül nem olyan szinten van, ahogy azt magáról állítja. Ő a titkosszolgálatok segítségével ment ki és jött létre ez a találkozó., szóval azt kapta, ami volt. A Juszt László által felhozott vád, hogy egy színészt bérelt volna fel, az sehol sem jön fel érdekes módon.
Még azzal is védekezett a riporter, hogy ő soha nem akarta Orbán Viktort megöletni, mivel a kérdése a miniszterelnökre vonatkozik, aki adott pillanatban lehet bárki. Teccikérteni, ha akkor épp Meggyesi, vagy Gyurcsány, vagy Bajnai az államfő, akkor ők vehették volna magukra az elméleti gyilkossági merénylet áldozatának szerepét. (De történetesen Orbántól kellett sokaknak sűrű elnézéseket kérniük miután a ripotot követően szemlézni, esetleg véleményezni merték a vadregényes krimibe illő kiiktatás történetét.) Frei azt akarta tudni, hogy az ország első emberét, legyen az bárki, a lényeg, hogy elvileg az ország legértékesebb emberének kiiktatása mennyi. Erre a bolti eladó mondott egy számot. Ennyi a sztori. Ezek csak szavak, nem egy nagy leleplezés. Ilyet bárki mondhat. Elég lett volna Freinek elmennie egy ellenzéki lelkületű település kocsmájába, majd megkérdezni a híradón leghangosabban hőzöngőt ugyanarról, amiről az orosz bérgyilkosnak látszó bolti eladót is megkérdezte.
Persze Oroszország, meg a maffia azok erős hívószavak, azok adnak egy plusz keménységet a sztorinak, attól ütősebb lesz a történet, mint egy deci sztolicsnaja vodka, jobban felpörgeti az embert, mint egy csésze nicaraguai dohánykávé.
De ugorjunk 20 évet előre. Az már nem fér bele, hogy mondjuk olyanok hangozzanak el a médiában, hogy valaki a taknyukon és a vérükön rángatna ki valakiket, azért bocsánatot kell kérni, teljesen jogosan, de az uccaembere mondhat olyat, például egy október 23-i BÉKEMENETEN, hogy a miniszterelnök-jelöltet azt ki tudná nyírni, ha lehetne.
Frei riporteri munkájának alapossága az orosz bérgyilkost illetően minimum megkérdőjelezhető. Etikai szempontból erősen kérdéses. Ehhez képest egy levegőbe bemondott számon, egy kiiktatási tarifán ment a kiakadás, aminek végül nem is a műsor arca, a felháborodást kiprovokáló Frei Tamás itta meg a levét. De körülötte egy-két embernek azért lefőtt a kávé rendesen. Sőt! Ő maga mondta, hogy
Nekem végső soron jót tett, hogy ez megtörtént.
(Index)
