Szombaton elkezdtük vágni a centit, hiszen nyakunkon az olimpia - persze félszemünk még a foci ebn-n. A nyári játékok 33 éve már a világ legnagyobb sporteseménye, míg 1972-ben egy gyalázatos terrorcselekmény nyomta rá bélyegét a a müncheni "játékokra", majd következett három ilyen-olyan okból és módon bojkottált olimpia, addig 1988 óta töretlenül zajlik az Olimpiai Játékok világméretű térhódítása.
Lényegében ma már egyetlen ország sem teheti meg, hogy távol marad, ám azt is be kell látni, hogy az irdatlan költségvetésű legújabb kori olimpiai játékok akár egy teljes országot képesek a csőd szélére sodorni.
Lényegében ilyen volt a 2004-es athéni olimpia, majd 12 évvel később a riói is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság feltételeit egyre nehezebben tudják teljesíteni a rendező országok, pontosabban városok, hiszen a mai napig csak városok jelentkezhetnek egy-egy ötkarikás játék megrendezésére.
2012-ben London tudott minden tekintetben rentábilis olimpiát rendezni, ahol az olimpiai falu később egyszerű lakótelep lett, míg az olimpiára épített sportlétesítményeket is egytől egyig hasznosították.
Természetesen Japán és Tokió is nagyon ki szeretett volna tenni magáért 2020-ban, ám a világméretű koronavírus-járvány keresztülhúzott minden számítást. Még most is nehéz elhinni, hogy egy év halasztás után a japán főváros megtartja az olimpiát, ugyanakkor azt mindenki tudja, hogy ez a páratlan évben megrendezett “ötkarikás játék” minden szempontból rendhagyó lesz.
Tokió már 1940-ben rendezhetett volna olimpiai játékokat, ám az 1937-ben kitört japán-kínai háború miatt elvették a rendezés jogát, amit Helsinki kapott meg, ám a II. világháború miatt végül két olimpia is elmaradt.
Az olimpiai láng végül 1964-ben érkezett meg Tokióba, akkor kilencvenhárom nemzet ötezer-százötvenegy sportolója vett részt az ötkarikás játékokon. Kína és Indonézia politikai okok miatt távol maradt.
Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen (nagysebességű vasút) első vonala Tokió és Oszaka között.
Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot
A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte meg a magyar vízilabda-válogatottal. A férfi kardvívás egyéni számát – az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal – Pézsa Tibor személyében ismét magyar vívó nyerte. Aranyérmes lett a férfi párbajtőrcsapat, míg Rejtő Ildikó tőröző egyéniben és csapatban is olimpiai bajnoki címet szerzett.
A birkózóknál Polyák Imre és Kozma István szerzett aranyérmet, olimpiai bajnok lett a sportlövő Hammerl László és az öttusázó Török Ferenc is, valamint a férfi labdarúgó-válogatott. Az aranyérmes labdarúgók közül már csak a két kapus Gelei József és Szentmihályi Antal, valamint Komora Imre van köztünk. A tornán Bene Ferenc öt mérkőzésen 12 találattal lett gólkirály.
Külön érdekesség, hogy a Német Demokratikus Köztársaság szerzett olimpiai részvételt, ám végül az Egyesült Német Csapat labdarúgó-válogatottja szerepelt az olimpián. Ez nem volt előzmény nélküli, ugyanis ez a formáció 1956 és 1964 között három-három nyári ás téli olimpián indult közösen.
Az 1956-os nyári játékokon az akkor még független állam, a Saar-vidék sportolói is részét képezték a németek által közösen indított csapatnak. Az Egyesült Német Csapat 28 aranyérmet szerzett a nyári olimpiai játékokon.
Tokióban tíz aranyérmet nyertek a németek
Nyolcvan női gáton Karin Balzer (született Karin Richert) győzött, aki 1961-ben kötött házasságot edzőjével Karl-Heinz Balzer (1921–2007) korábbi rúdugróval. Az esküvő előtt 1958-ban Nyugat-Németországba menekültek, de a Stasi nyomására néhány hét múlva visszatértek az NDK-ba, majd mindkettőjüket egy-egy évre eltiltották. Karin négy olimpián vett részt 1960 és 1972 között. Az első kettőn az Egyesült Német Csapat, az utolsó kettőn az NDK színeiben versenyzett 80 illetve 100 m gátfutásban.
Az 1972-es müncheni olimpiára való felkészülés során fia Andreas autóbalesetet szenvedett és kómába esett. Szeptember 7-én egy nappal a 100 méteres gátfutás döntője előtt halt meg, de férje csak a verseny után mondta el a rossz hírt miután Karin Balzer bronzérmet szerzett.
1973-ban született meg második fia Falk, aki szintén gátfutó lett és az 1998-as budapesti Európa-bajnokságon ezüstérmet szerzett 110 méter gátfutásban. Karin Balzer 2019-ben rövid betegség után hunyt el, 81 éves korában.
Mohamed Aida és Cseh László viszi a magyar zászlót
A tokiói játékok megnyitóján a vívó Mohamed Aida és az úszó Cseh László viszi majd a magyar zászlót, előbbi sportoló a hetedik, utóbbi az ötödik olimpiáján vesz részt.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) honlapja emlékeztetett: a megnyitók történetében először minden ország 1-1 női és férfi sportolója együtt viheti majd a nemzeti lobogót. Kiemelték: amíg az olimpiai fogadalomtételen két ifjúsági olimpiai bajnok mondhatta az eskü szövegét – Késely Ajna úszó és Péni István sportlövő -, addig MOB sportolói bizottságának javaslatára a zászlóvivőknél két rutinos versenyzőre esett a választás.
A világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok Mohamed Aida elmondta: hatalmas megtiszteltetés, hogy ő lehet az egyik zászlóvivő, és a hír hallatán a könnyeivel küszködött.
“Ez az egyik legnagyobb dolog egy sportoló számára. Felemelő érzés végigsétálni a stadionban, miközben tudjuk, hogy az egész világ ránk figyel. Hat olimpián vettem eddig részt, szinte mindegyik nyitóünnepségen ott voltam. Egy-egy ceremóniát hosszú várakozás előz meg, sok időbe telik, mire eljutunk a vonulásig, de amikor az ember belép a tömött stadionba, az egy olyan katartikus élmény, amely mindenért kárpótol. Az, hogy ezúttal a zászlót is vihetem, számomra felér egy aranyéremmel. Ugyanolyan elszántan és hasonló izgalommal készülök a hetedik olimpiámra is, mint a legelső alkalommal” – nyilatkozta.
A másik zászlóvivő, a négyszeres olimpiai ezüst-, kétszeres bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Cseh Lászlónak viszont át kellett gondolnia a felkérését, ugyanis eddig egyetlen olimpiai megnyitón sem vett részt, mert másnap vagy az azt követő napon mindig versenyeznie kellett már, és “szereplési vágya” sincs.
“Sokat gondolkodtam rajta, átbeszéltem a feleségemmel, és rájöttem, ez egy olyan óriási megtiszteltetés, hogy elfogadom a felkérést. Az olimpiát követően visszavonulok az aktív versenyzéstől, így nagyon szeretnék Tokióban örömmel úszni. Célom, hogy úgy fejezzem be a pályafutásomat, hogy még egyszer utoljára odatettem magamat” – közölte.
A tokiói olimpia megnyitóját július 23-án rendezik.
Forrás: MOB
