A halhatatlan gárda – Sokáig halogattuk, hogy megnézzük a Netflix sikerfilmjét, és nem véletlenül

Charlize Theron akciófilmje volt a Netflix őszi nagy sikere, de mi akkor valamiért kihagytuk. Most pótoltuk a hiányt, és értjük, miért nézték meg olyan sokan, és azt is, miért ódzkodtunk tőle.

Sokáig játszott vígjátékokban, majd drámai színésznő lett belőle, így kapott Oscart A rém (2003), de a Mad Max – A harag útja (2015) akciósztárt csinált belőle, és ezt a címkét Charlize Theron nem tudja, vagy talán nem is akarja levakarni – lásd a nálunk forgatott Atomszőkét (2017). Nyilván ezért is keresték meg A halhatatlan gárda főszerepével, ahol ugyanazt a kívül kőkemény, belül érzékeny harcost kellett hoznia, mint korábbi sikereiben – és hozza is, mert vele nincs semmi baj, mert egyrészt remek színésznő, másrészt igazi profi. A gond máshol van, de ne rohanjunk így előre.

Adott egy pici csapat harcos, akik mindig a jó ügy érdekében küzdenek, mondjuk elég régóta. Az utolsó, aki csatlakozott hozzájuk (Matthias Schoenaerts), az még 1812-ben, Napóleon alatt tette ezt, a kedves meleg pár (Marwan Kenzari és Luca Marinelli) a keresztes háborúk idején társultak be, vezetőjük, Andy (Theron) pedig több ezer éves, már ő sem emlékszik rá, pontosan mennyi.  A társaságot egy volt CIA ügynök (Chiwetel Ejiofor) bízza meg elrabolt szudáni gyerekek kiszabadításával, de hamar kiderül, hogy az egész egy csapda, amit a DNS-ükre áhítozó, gátlástalan gyógyszeripari milliárdos (Harry Melling) állított nekik. Megpecsételődni látszik a sorsuk, ám pont ekkor kerül elő egy új halhatatlan, az Afganisztánban tengerészgyalogosként harcoló Nile (KiKi Layne), bár a lánynak még fogalma sincsen, milyen képesség van a birtokában.

Egy ilyen tartalom és ezek a szereplők könnyen produkáltak 78 millió nézőt a Netflixnek tavaly októberben, és ebből egy jó, ütős fantasybe oltott akciófilm jöhetett volna ki a Hegylakó nyomvonalán haladva, Gina Prince-Bythewood  rendezőnőnek (Húzd meg, ereszd meg, A méhek titkos élete) azonban meglepő módon nem a szórakoztatás volt a célja. Nyilván volt némi teher a vállán, hiszen sokan cikkeztek arról, hogy ő az első színes bőrű nő, aki ilyen nagy költségvetésű produkciót rendez, szóval lihegtek páran a nyakában, hogy alkosson már valami maradandót, ő pedig szépen besétált egy aknamezőre, amelynek az a neve: moralizálás egy akciófilmben. Itt ugyanis minden erkölcsi kérdéseken agyal, Charlize Theron egyenesen azon, van-e értelme a létezésének, az újonc azon, jogosult-e az erőszak, Schoenaerts az egyedüllétről értekezik, Ejiofor pedig az emberiség megmentésén, és közben szép lassan elfeledkezünk arról az apróságról, hogy ezek több száz éves gyilkológépek.

Amikor pedig a rendezőnő a fejéhez kap, hogy jaj istenem, a sütőben felejtettem az akciókoreográfiát, akkor másodpercek alatt zavarnak le valamit, ami ugyan profi munka, nyilván az, ennyi pénznél, de olyan gyorsra van vágva és úgy van bevilágítva, hogy nem sok látszik belőle. Nem segít, hogy a halhatatlanok nem kapnak méltó ellenfelet, ha éppen föléjük kerekednek, azt sosem nyílt harcban teszik, és megkapjuk az elmúlt évek legröhejesebb gonoszát – csak annyit mondok, hogy Melling volt Dudley Dursley a Harry Potter filmekben! És az egész úgy, ahogy van, egy elpocsékolt lehetőség, merthogy a Greg Rucka képregénye alapján készült sztori nem lenne rossz, legalábbis az alapötlet nem az, a színészek pedig szinte mind remekek. Érdekes egyébként, hogy mind komoly művészfilmes háttérrel rendelkezik - Luca Marinelli például a nemrég bemutatott Martin Eden címszereplője, KiKi Layne-t a nagy sikerű Ha a Beale utca mesélni tudna tette ismertté, Schoenaertsnek ott van a Rozsda és csont meg a Bikanyak -, de nem ezen múlt, hogy nem tettek hihetővé egy közönségfilmet.

Ahogy a rendezőnő tehetségét sem érdemes kétségbe vonni, következő munkája ugyanis a szívszorító Ez minden, amit tudok volt a nagyszerű Mark Ruffalo kettős főszereplésével. A gond az volt, hogy műfajt tévesztett, meg nyilván az is, hogy egy pocsék forgatókönyvből dolgozott, amiben olyan elcsépelt mondatok kergetik egymást, mint például az, hogy „Emlékeztettél rá, hogy van, akiért érdemes harcolni”. Nekünk pedig csak egy kérdésünk van a végére: ha a halhatatlanok minden sebe rögtön begyógyul, akkor hogy lehet Charlize Theronnak és Kiki Layne-nek fülbevalója?

Értékelés: 6/10

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu