A szovjetek szálltak le először a Holdra!

Ez nem holmi konteó, hanem ezzel indul a For All Mankind története. Az Apple tv+ kiváló alternatív történelmi sorozatában a holdraszállással nem ér véget a szovjet-amerikai űrverseny.

Nem titok, hogy az Apple streaming felületén magyar felirattal is elérhető sorozatának egy alternatív történelmi esemény az alapvetése, de engem ez valahogy elkerült. Épp a Servant aktuális epizódját néztem, és mivel új rész még nem volt, a platform felkínálta a For All Mankind első részét, automatikusan el is kezdte betölteni. Miért is ne, gondoltam. Annyit már tudtam róla, hogy az űrhajózás hőskoráról szól, az pedig jöhet bármikor.

Az első epizód elején épp a holdraszállást tudósítja tévé, és mindenki a világ legunalmasabb bemondójának monoton kommentárján csüng: családok, baráti társaságok a tévé előtt, a tupírozott hajú háziasszonyok falatkákkal kínálják a vendégeket, a férfiak bandába verődve söröznek, mindenki cigizik, a gyerekek a zsúfolt kanapé előtt, a szőnyegen kuporognak. Valaki csendre inti a többieket, sss, most fognak leszállni a Holdra, és már mutatják is az űrhajó belsejéből, hogy a poros felszín egyre jobban közeledik. Majd kiszáll a szkafanderbe öltözött alak, beszélni kezd – és a műsorvezető közbeszól, hogy mindjárt jön a fordítás, mert egy kukkot sem érteni belőle... És ekkor kezdtem el furán nézni, hogy hát ez meg mi a csoda? 

A leszállóegységből a szovjet Alekszej Arhipovics Leonov huppan le a szürke pusztaságba, majd a "marxizmus-leninizmus szellemében" megteszi az első lépést a Hold felszínén, és kitűzi a sarló-kalapácsos vörös zászlót.

Azt hiszem, jól jártam, hogy semmit nem tudtam a sorozatról, mert lúdbőröztem ettől a jelenettől. Zseniális felütés, de mi jöhet ezután? Beindul az űrverseny, úgy istenigazából.

A sorozat fő vonzereje nyilván az űrhajózás (elképzelt, ám logikusan továbbgondolt) hőskora: a szűk lélekvesztőkben hánykódó hősök életveszélyes küldetései, sok-sok megpróbáltatással, balesettel, elromlott alkatrészekkel, a NASA repülésirányító központjában tövig rágott körmökkel, súlyos csöndekkel, bögréiket szorongató repülésirányítókkal, mekkmesteri, de működő, furmányos életmentésekkel.

Alternatív történelmi fikciókból nincs sok, így ezek mindig érdekesek, hogyan játszadoznak el a gondolattal, hogy mi történt volna, ha a történelem egy bizonyos pontján másfelé haladnak az események. Ronald D. Moore, az Outlander és a Battlestar Galactica alkotója nem állt meg a történelmi fantáziálásnál:  kiváló karakterekkel népesítette be a sosemvolt múltat. És igazából ezért olyan bitang jó ez a sorozat.

A mintegy féltucatnyi központi figura között az első évadban talán Joel Kinnamant tekinthetjük főszereplőnek, és akár ő lehetne a sorozat egyetlen gyengesége – ugyanis távolról sem egy színészóriás, de karizmája szerencsére képes feledtetni azokat a jeleneteket, amikor tényleg színészkednie kellene. És különben is: ő volt Holder a Killingben, szóval neki a szakmai hiányosságokat is meg lehet bocsájtani. A többi színész azonban mind-mind remekel: a Kinnaman sorozatbeli feleségét játszó Shantel VanSanten (Flash, Ther Boys) a szemünk előtt vedlik át képmutató, merev űrhajósfeleségből egy karakán nővé, aki jóval többet akar az élettől, minthogy az űrben csavargó férjéért aggódjék – az ő karaktere a második évadra válik hétköznapiságában is az egyik legizgalmasabbá. Sarah Jones eddig jobbára bukott sorozatokban játszott főszerepet (Alcatraz, Vegas), az űrhajósfeleségből asztronautává váló szupersztár karaktere viszont telitalálat, csakúgy, mint a férjét játszó Michael Dorman, aki hihetetlenül nagy utat jár be, talán az ő alakítása a legerősebb mind közül. De feltétlenül ki kell emelni Wrenn Schmidt (A célszemély), Jodi Balfour (True Detective), Krys Marshall (Supergirl) és Sonya Walger (Lost, FlashForward) alakítását is.

Csak úgy hemzsegnek a remekül megírt karakterek és az azokat játszó nagyszerű színészek.

A sorozat okosan dolgoz fel társadalmi problémákat is. Hogyan érzi magát egy nő, aki tisztában van vele, hogy csak azért lehetett űrhajós, mert csinos, vagy  egy híres űrhajós felesége? Pláne ha fekete, hiszen tisztában van vele, hogy nem az érdemei az elsődlegesek, hanem a reklámértéke. Hogyan boldogulhat egy leszbikus nő abban a korban, amikor nyilvánosan nem vállalhatta fel magát? Általános, fontos problémák, és a sorozat ezeket mind okosan gyúrja bele a szereplők élettörténetébe.

A második évad ugrik az időben, a nyolcvanas években járunk, a történet fókuszában az egyre melegebbé váló hidegháborús helyzet áll. Az első két-három epizód picit takarékon ég, de utána lazán megfejeli az első magas színvonalát, és egy olyan évadzárást láthatunk, amire még sokáig emlékezni fogunk.

Igazságtalanság, hogy egy streaming platform alapvetően meghatározza, mennyire válik ismertté egy-egy sorozat. Az HBO, a Netflix és a Disney + gyengébb produkciói is rendre pörögnek a közösségi oldalakon, könnyen kialakul a hájp – a For All Mankind az Apple TV sorozata, ennyi az egész, ezért nem látjuk viszont mémeken, nem unjuk meg a negyvenedik vele kapcsolatos hírt. Mondjuk sokkal, de sokkal jobb annál ez a sorozat, hogy a csapból is folyjék.

(Mindkét évad megtekinthető az Apple Tv+ felületén, magyar felirattal.)

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu