Itt a Netflix csattanós válasza A galaxis őrzőire

A dél-koreai Space Sweepers látványban, izgalomban és humorban is simán felveszi a versenyt a Hollywoodban készülő blockbuster sci-fikkel. Űrsepregetők, gyülekező!

A dél-koreai filmipar évek óta rendszeresen kitermel egy-egy olyan populáris zsánerfilmet, ami a világ összes többi országában eladható. No persze a dél-koreaiaknál „populáris zsánerfilm” alatt többnyire olyasmit kell érteni, hogy fognak egy jól ismert westerntoposzt vagy Mad Max-filmes klisét, hozzákevernek teljesen más műfajokat, meghintik a francia vígjátékok és a japán animék jellegzetes stílusjegyeivel, aztán úgy adják el az egészet, mintha egy világhírű koreai popcsapat kétórás, hipnotikus erejű videoklipje lenne. Az elmúlt években a fenti recept szerint készültek többek között az alábbi, nemzetközi forgalmazásban is nagy sikerrel vetített dél-koreai filmek:

  • A 2003-as Oldboy-ban a Charles Bronson-fizimiskájú Min-sik Choi tisztelgett véres kalapáccsal a '70-es években divatos bosszúfilmek előtt.
  • A 2008-as A jó, a rossz és a furcsa leginkább két 2007-es hollywoodi western, a Börtönvonat Yumába és a Jesse James meggyilkolása népszerűségét lovagolta meg, amelyek sikeresen feltámasztották a vadnyugati zsánert. De a Kill Bill 1-2 hangulata is egyértelműen visszaköszönt benne (már rögtön a trailerében is).
  • A 2013-as Snowpiercer jól illeszkedett a Legenda vagyokkal beköszöntött Mad Max-filmes reneszánszba (amelynek a csúcspontja végül persze nem ez, hanem a 2015-ös Mad Max - A harag útja lett).
  • A 2019-es Élősködők című, akasztófahumorú krimi-vígjáték pedig Alfred Hitchcock mesteri feszültségteremtéssel leforgatott thrillerei előtt tisztelgett (ez a film egyébként szintén Bong Joon-ho rendezése volt, akárcsak a Snowpiercer).

Február 5-én pedig megérkezett a Netflixre a Space Swipers című sci-fi is, ami a magyarországi kínálatban Az űrsepregetőkként szerepel. Hihetetlen, de igaz: ez bizony Dél-Korea frappáns válasza a J.J. Abrams-féle, akcióorientált Star Trek-filmekre és A galaxis őrzői 1-2-re, némi Csillagok háborúja- és Az ötödik elem-beütéssel.

Forrás: Netflix

 

Tényleg nem a szokásos bulváros újságírói túlzás azt állítani, hogy a Space Sweepers „a szegény ember Thor: Ragnarökje”. Az űrkukások nagy kalandja ugyanis mind látványban, mind izgalomban, mind humorban felnőtt a csőstül ránk zúdított, és egyre inkább az űrbéli akciózás felé eltolt Marvel-blockbusterek másodvonalbeli filmjeihez. Vagyis azért ez még messze nem a Bosszúállók: Végjáték-szint, de az Ultron kora-feeling már simán megvan. Ráadásul a dél-koreaiak úgy érték el mindezt, hogy a filmjük a plázamozik óriási vásznai helyett a Netflixen és a tévéképernyőkön látható, és a Merry Christmas stúdió mögött közel sincs még akkora marketinggépezet (csak a kínai Huayi Tencent Entertainment pénze), mint a Disney-birodalomba tartozó Marvelnél. De nem válogathattak a legkreatívabb filmipari munkások és a legismertebb sztárok között sem, és nincsenek 12 esztendőn át egymásra épülő blockbustereik, amiket egy szöuli Kevin Feige fogna össze. Innen szép nyerni.

A koreai filmesek ugyanis gondoltak egy merészet, és csatasorba állították a Dexter Studios nevű vizuális effektgyárukat, valamint a helyi celebjeiket egy grandiózus sci-fihez. Név szerint Song Joong-kit, Kim Tae-Rit és Jin Seon-kyut, ami náluk legalább akkora durranásnak számít, mintha mi, magyarok mondjuk egy lézerstukkeres Szabó-Kimmel Tamás, egy szkafanderes Szabó Erika (a Barátok Közt Tildája) és egy széttetovált űrkalóznak beöltöztetett Anger Zsolt főszereplésével forgatnánk nagyköltségvetésű, űrbéli akciófilmet. Ami egyébként, most, hogy így leírtam, egyáltalán nem is lenne olyan rossz...

Az űrsepregetők a távoli jövőben, 2092-ben játszódik. A Föld annyira szennyezett és elsivatagosodott ekkorra, hogy az emberiség már elkezdte meghódítani az űrt. Az UTS nevű, az élet minden szintjén jelen lévő, az állampolgársági kérdésektől a rendfenntartáson át az űrutazásig mindent egy kézben tartó gigavállalat a kiválasztottaknak már gőzerővel épít  egy mesterséges kupolavárost, amit egy majdani Mars-terraformálás előfutárának szán. Csakhogy a kupola alatti édenkertben jól élő gazdag kevesek és a Föld körüli, ócskavasból tákolt űrállomásokon melózó, nincstelen tömegek között óriási a szakadék, a bolygóközi utazás pedig egyelőre nagyon veszélyes. Minden tele van a haldokló Föld körül űrszeméttel – de persze a sok törmelék között olykor igazi kincsek is lapulhatnak. Így hát számos rovott múltú, a kihalt Földnél csak egy fokkal jobb űrállomásokon élő guberálócsapat az űrszemétben próbál magának kikaparni valami milliókat érő gesztenyét, hátha összejöhet a felső tízezernek járó UTS-állampolgárság, és a gondtalan édenkerti vagy marsi élet.

Ilyen űrsepregetőből áll a Victory űrbárka koreai legénysége is. Song Joong-ki egy vagány, de tragikus múltú pilótát alakít, Kim Tae-Ri egy alkoholista kapitányt, Jin Seon-kyu egy félelmetes kinézetű, marcona űrkalózt, Yoo Hai-jin pedig egy Bubs nevű, hatékony guberálásra átprogramozott harci droidot alakít a filmben. A csapatuk tehát olyasféle lesajnált brigád, mint a Zsivány Egyes vagy A galaxis őrzői főhősei, akik a semmiből felbukkanva érnek el mindent, és mentik meg a világot. Mert hogy az egyik rutinmunka során egy bűbájos kislányt találnak egy hajóroncs rakterében – csakhogy ő nem közönséges gyerek, hanem egy nanorobotokkal felturbózott ember-gép hibrid, robbanószerrel a fejében, akit nemcsak az elnyomó rendszer ellen szervezkedő terroristák keresnek égen-földön, de a nanotechnológiában utazó UTS könyörtelen vállalatigazgatója is (akit egyébként A hobbit-trilógia Tölgypajzsos Thorinja, Richard Armitage alakít igen meggyőzően).

A film tehát szinte a legelejétől kezdve egészen a csavaros fináléig egy látványos versenyfutás a cuki gyerekrobot megkaparintásáért az UTS vállalat, a terroristák és az utolsó nagy melójukra készülő, kicsit balfék, de nagyon nagy szívű űrsepregetők között. A rendező, Sung-hee Jo igen ügyesen mixelte össze a hollywoodi heist movie-kat a könnyed űroperákkal és a sajátos humorú, altesti poénoktól sem idegenkedő koreai vígjátékokkal. A végeredmény pedig egy olyan, látványos és fordulatos, minden másodpercében sci-fi filmek és képregények előtt tisztelgő, szórakoztató multikulti űrvurstli lett, amihez hasonlót utoljára Luc Besson tudott összehozni az 1997-es Az ötödik elemben. Az űrsepregetőkön vagy a nevetéstől, vagy a meghatódottságtól fogunk sírni – soha rosszabb Netflix-filmet!

Ítélet: 7/10

Kiknek ajánljuk? Azoknak, akik eddig is szerették a dél-koreai filmeket, és azoknak is, akik még csak most kezdenek érdeklődnek irántuk. Ha elfogadjuk, hogy a dráma és a humor náluk kicsit más itt, mint amit az amerikai vagy európai filmekben megszokhattunk, akkor a Space Swipers is simán van olyan jó, mint egy másodvonalbeli Marvel-űrkaland.

Forrás: Netflix
Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu