Tényleg akkora világszám a Keménykalap és krumpliorr?

Bő harmincéves késéssel pótoltuk be minden idők talán legnépszerűbb magyar gyerekfilmjét. Vajon még ma, felnőttszemmel is működik Csukás István ifjúsági regényének adaptációja? Pótvizsga rovatunk következik.

Bár szeretném azzal nyugtatni magam, hogy mindezek ellenére volt gyerekszobám, a Keménykalap és krumpliorr valamiért kimaradt fiatal éveimből, később pedig nem éreztem ellenállhatatlan vágyat arra, hogy behozzam a lemaradásomat. A Csukás István bemutatkozó, erősen az Emil és a detektívekre hajazó ifjúsági regénye alapján Bácskai Lauró István (A Hamis Izabella, Gyula vitéz télen-nyáron, Nápolyt látni és...) rendezésében készült feldolgozásnak két verziója ismeretes.

Az 1974-ben bemutatott négyrészes, összesen 240 perc hosszú sorozatból

1978-ra összevágtak egy bő másfél órás, a szériához hasonló népszerűségre szert tett (lásd: félmillió eladott mozijegy, fesztiválszereplések, külföldi forgalmazás) nagyjátékfilmet.

Mivel a Nemzeti Filmintézet 2020-ban indult saját streaming szolgáltatásán, a Filmión utóbbi változat érhető el, ezzel abszolváltam a pótvizsgát.


Felnőtt- és nem utolsósorban kritikusszemmel a Keménykalap és krumpliorr-film legfeltűnőbb tulajdonsága, hogy erősen meglátszik rajta, hogy az eredeti sorozat zanzásított verziója. Ritmusproblémái vannak (gyakran lassú, van, hogy teljesen leül), időnként összefüggéstelen (nincs meg mindig a kohézió az egyes jelenetek között), és nem tart eléggé célra (kissé esetleges a dramaturgiája, elkalandozó a cselekménye, azaz időközben megfeledkezik az eredeti motivációról); a nagy finálé, a főhős gyerekek által beteg kis társuk szórakoztatására összehozott Hörömpő cirkuszhoz kapcsolódó betét pedig feleslegként fityeg a végén.

Biztos vagyok benne, hogy mindez az eredeti szériában még működött, azaz itt egyértelműen hibás rendezői és vágói koncepcióról lehet szó.

Kötve hiszem ugyanakkor, hogy a felsorolt hibák közül a gyerekeket bármelyik is zavarná.

És nemcsak azért, mert a cirkuszt minden gyerek szereti, és minden (vagy legalábbis a legtöbb) felnőtt unja, hanem mert rengeteg lenyűgöző dolog van benne. És ezek hatására csakhamar a felnőtt néző és a kritikus is hajlamos megfeledkezni az egyenetlenségekről.

Forrás: Filmio


A Pixar előtt évtizedekkel ugyanis Csukás és Bácskai Lauró felfedezte azt a remek trükköt, hogyan lehet egyszerre szórakoztatni a fiatal és az idősebb közönséget. A krimivázra (majomlopás a budapesti állatkertben) felhúzott kalandos cselekmény és a szimpatikus gyerekhősök (akiket olyan korabeli gyereksztárok keltenek életre, mint Kovács Krisztián a Hahó, Öcsi!-filmekből vagy a később zenésznek álló Berkes Gábor) a kicsiket varázsolhatják el, a kiemelkedő színészi játék és az időnként kifejezetten meglepő szellemességek (például egyenesen abszurd humor) a felnőtteket vehetik le a lábukról.

Egészen zseniális például az elátkozott fagylaltos, Bagaméri által nyomozása közben előadott magyarázat, miszerint haldokló kutyája utolsó kívánsága volt eljönni az állatkertbe,

ahogy „a kankalin éjjel virágzik”-jelenet is (amikor a gyerekek elküldik egy kamu címre a nyomozásban riválisuknak álló fagylaltárust, hogy ezzel a jeligével juthat titkos információkhoz, a helyszínen viszont mit sem tudnak erről, ezért ráhívják az elmegyógyintézetet) kimagaslóan megvalósított helyzetkomikum.

Forrás: Filmio


De a slapstick comedy (a botcsinálta tűzoltás) és a burleszk is (üldözés a Tell Vilmos-nyitányra) mindig bejön, idősebb korban is – úgy ráadásul, ahogy a híres artista, Markos József, azaz Alfonzó valósítja meg ezeket, pláne. Ahogy nagyon jól működnek az egyes mondatok, benyögések is, hiszen a Keménykalap és krumpliorrban olyan haláli dumákat hallhatunk, mint például a „vág az eszed, mint a Figaro-penge”, az „az igazgató én leszek / sejtettem”, az „ez nem kicsi, ez sűrű” (a nyomozáshoz a véreb helyett megszerzett tacskó méretű kutyusra) vagy a gyerekkórházban elhangzó „vigye át a 2-est a 4-esből a 3-asba”.

Utóbbi aranyköpés egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a Keménykalap és krumpliorr nem nélkülözi a finom társadalomkritikát sem. Az „akinek kalapácsa van, mindent szögnek néz” hozzáállással rendelkező orvosfigura önmagában is nagyon vicces, ahogy minden szembejövőt azzal támad le, hogy biztos van valamilyen betegsége, de a

„vigye át a 2-est a 4-esből a 3-asba”

mondat elég egyértelmű célzás a kórházakban, orvosi körökben uralkodó paternalizálóan lekezelő, egyúttal enyhén dehumanizáló attitűdre is.

Forrás: Filmio


A gyerekfilm összetettsége ezenkívül a kisebbeket célzó szinten is megfigyelhető. Parádés, ahogy az eleinte ha nem is főgonoszként, de egyértelműen negatív karakterként kezelt Bagamériből a végére a gyerekek barátja válik – azaz jellemfejlődésnek és egy kapcsolat fejlődésének is tanúi lehetnek a kicsik. Az pedig, ahogy mindez Páger Antal kiváló színészi közreműködésével megvalósul, az a megoldás, ahogy az addigi ellenlábasból nagyra becsült és tisztelt szövetséges lesz, olyan szívhez szóló momentuma a műnek, hogy a legjobb lett volna, ha ez az utolsó jelenete.

Van ugyan a Keménykalap és krumpliorrnak néhány olyan mozzanata (például a nőnek, ráadásul bajszos nőnek öltözés nem annyira ízléses poénja vagy a Bagaméri vérebének állatkínzásnak is beillő bealtatózása), amelyek mai szemmel nézve már neccesnek számítanak – ezeket nem árt kritikával kezelni, illetve némi kommentárral kísérni a modern gyereknézőknek, nehogy eszükbe jusson utánozni a kutyának altatót adó kis hősöket. De mindez tényleg nem több zavaró apróságnál, a szumma tehát az, hogy abszolút nem bántam meg, hogy bepótoltam az elmaradásomat.

Aki teheti, és belefér az idejébe, inkább a sorozatverziót válassza, de a filmváltozat is pompás mulatság volt a számomra!

 

A Port.hu zenés sorozata első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu