Nem is olyan rég értekeztünk arról, hogy a Michael Douglas és Glenn Close főszereplésével készült 1987-es Végzetes vonzerő már annak idején se volt tökéletes film, mostanra pedig eléggé eljárt felette az idő. Így persze megérett arra, hogy az amerikai film- és sorozatgyártás egyik kedvenc időtöltése ezt is utolérje: elkészült belőle a remake. Amúgy már maga a is film egyfajta remake volt, hiszen az 1980-as Diversion című rövidfilmet dogozták át nagyfilmmé. Most pedig még tovább bűvöl a Végzetes vonzerő-univerzum, hiszen sorozatformában bontakozik ki a szenvedélyes házasságtörés brutális utóhatása.

Már a premier előtt arról beszéltek az alkotók, hogy

ezúttal nem csak a hűtlen férfi, hanem a csábító nő szemszögét is megismerhetjük,

és jobban belemegyünk mindkettőjük, sőt mindhármuk hátterébe, hiszen a megcsalt feleségnek (Amanda Peet) is több játékidőt ígértek. És az a helyzet, hogy ez nem csak ócska marketing-fecsegés volt, tényleg kibontották, és több szálon kibővítették a sztorit, ami gyakran a javára válik, ám itt-ott kicsit túlzásba vitték. De hát „nem fog a macska / egyszerre kint s bent egeret”.

Meglepő fordulattal indít a széria: Dan (Joshua Jackson), a hűtlen férj épp a szabadlábra helyezési bizottság előtt ül, mivel az elmúlt éveket börtönben töltötte, Alex (Lizzy Caplan) meggyilkolásának vádjával. Szóval aki azt hiszi, minden tud, mert látta a ’87-es filmet, az már az elején nagyot fog koppanni (ahogy én is), mivel ott a nőt Dan felesége, Beth lövi le, és azzal vége is sztorinak. Itt azonban nem tudni, mi történt pontosan,

csak Dan állitja váltig, miután szabadlábra helyezik, hogy nem ő ölte meg Alexet.

Tehát van egy szál a jelenben is, ahol Dan és régi cimborája, Mike (Toby Huss) igyekeznek kideríteni, mi is történt valójában. Ezen az idősíkon indítottak még egy szálat az alkotók, ami a Gallagher-házaspár kislányának, Ellennek (Alyssa Jirrels) a egyetemi éveit mutatja be. Sajnos azonban ez sikerült a leggyengébbre, a legérdektelenebbre, arról nem is beszélve, hogy

egy hatalmas, visító közhely lett az egész egy egyetemista lányról, akinek lecsukták az apját, és most Jungból írja a szakdolgozatát.

A széria jelenleg kb. féltávon jár itthon: a SkyShowtime magyar felületén a nyolc részből öt volt elérhető a kritika megírásakor. Ennyi azért már elég ahhoz, hogy képet tudjunk alkotni róla. És ez a kép elég kecsegtető.

Az a történet, amit ismerni vélünk az eredeti filmből a sorozat tükrében olyan, mintha valaki halványan próbálna visszaemlékezni az eseményekre, de az idő során már megkoptak az emlékei, és máshová helyeződtek a hangsúlyok.

Valószínűleg ez is volt a cél, hogy így tekintsünk a ’87-es filmre, mivel azt kb. az első két részben, nagyjából fel is mondja a sorozat. Aztán csavar rajta egy nagyot azzal, hogy az első csábítás eseményeit bemutatja Alex szemszögéből is. A film ellen felhozott leggyakoribb kritika az, hogy túlságosan maszkulin, férfi-szemszögű, most többek közt ezt változtatta meg ügyesen a széria. Ügyesen, mert nem billent át túloldalra, nem menti fel a nőt: Alex itt is pszichésen zavart, ám ebből többet kapunk, hogy jobban megérthessük. Itt is hajlamos az önbántalmazásra, sőt, másokra is veszélyt jelent, valamint messzemenőkig manipulatív és vérfagyasztóan híján van az empátiának. Csakhogy ez még mind nem elég ahhoz, hogy valaki rögeszmésen üldözze a másikat, ahhoz szükség van valamire, ami beindítja ezt nála. És ez a valami maga Dan.

Van az ötödik epizódban egy beszélgetés Dan, és a cimborája, Mike közt, ezt érdemes idézni, mert benne van minden, ami a ’87-es filmből még utalás szintjén is hiányzott:

- A barátod vagyok, próbálom objektívan nézni, és szerintem ez a nő kitalált magának egy történetet rólad.
- Nyilván.
- De te segítettél neki megírni.
- Mit akarsz ezzel mondani?
- Nézd, ha Alex egy numera lett volna a nyilvános vécében, és utána soha többé nem beszéltek, akkor is megtörténhetne.
- Igen, mert totál zakkant.
- Talán igen. De nem ez történt, mert te nem ilyen vagy, Dan.
- Mike… Még sosem csaltam meg Beth-t.
- Szükséged van rá, hogy kedveljenek. Nemcsak az esküdtek, hanem mindenki. Nevetgélsz velük, meghallgatod őket, bizalmaskodsz velük. Mindig ugyanaz a műsor. De pont ennek a nőnek kellett volna tudnia, hogy nem gondolod komolyan?
- Miről beszélsz?! Figyelj, nem mondtam semmit! Nem tettem semmi olyat, ami indokolná…
- Nem, az a fontos, hogy ő miként értelmezte a szavaidat. Egy egész világot épített fel a fejében miattad, csak mert megsértődtél, amiért várnod kell a bírói kinevezésre. Ha legközelebb csalódsz, próbáld meg egyedül feldolgozni! Ahogy minden normális ember.

Ez a rövid dialóg remekül rávilágít arra, hogy miben vétkes Dan, aki mindvégig értetlenül állt az események előtt. Persze nincs elmismásolva Alex szerepe sem ebben az egészben. Olyannyira nem, hogy több jelenet is utógyújtásos, és csak később derül ki, hogy már elején sem volt minden véletlen, és több esemény mögött is a nő állt. Ezzel a Végzetes vonzerő A viszony nyomdokaiba lép, ahol szintén több szemszögből mutatták be ugyanazt az eseménysort. Arról nem is beszélve, hogy Joshua Jackson abban is fontos szerepet játszott.

ez is érdekes lehet

Mindent elmesélt Joshua Jackson a Végzetes vonzerő-sorozat szexjeleneteiről

Az 1987-es erotikus thriller alapján készült széria hamarosan a SkyShowtime-ra érkezik. Az egyik főszereplő addig is megpróbált kedvet csinálni hozzá…

Tovább

Említettem, hogy azoknak is tud jócskán újdonsággal szolgálni a széria, akik látták a ’87-es filmet. De az új cselekményszálak mellett

arról se feledkeztek meg az alkotók, hogy csavarjanak egyet a már ismert motívumokon.

Így természetesen a nyúl is helyet kapott a sorozatban, de itt inkább afféle Alice-i értelemben. Szóval mindenképp érdemes volt elkészíteni ezt a sorozatot, mivel a történet szinte ordított azért, hogy valaki forgasson belőle egy tisztességes verziót. A színészek remekül hozzák a karaktereket, olyannyira, hogy esély sincs összehasonlítani Joshua Jacksont Michael Douglas-szel, vagy Glenn Close-t Lizzy Caplannal. A sztori pedig az erotikus thriller felől inkább a krimi és a dráma felé billent el, ami igazság szerint jót tett neki. Ahogy a jóval hosszabb játékidő is.