A színhely Róma, 1512. II. Gyula pápa már nagybeteg, a bíborosok pedig az új pápa megválasztását tervezik, ki-ki érdeke szerint. Bakócz Tamás is pályázik Szent Péter trónjára, célja Magyarország és egész Európa megmentése a török veszedelemtől. Minden követ megmozgat, veszteget, ígér annak érdekében, hogy elnyerje a pápai tiarát, ám végül kudarcot vall a kísérlete
Ez a történelmi esemény az alapja Herczeg Ferenc egyik legizgalmasabb regényének, melyet
háromszor terjesztettek fel Nobel-díjra.
Az élet kapuja című regény témája: „Kaland, ármány és szerelem a török félhold árnyékában…”
A nagyszabású történelmi regényből Fazekas István írt színdarabot, melyet az Újszínházban Nagy
Viktor rendezésében láthat a közönség. A reneszánsz Rómát idézi meg, abban a kivételes pillanatban,
amikor először és utoljára volt a pápai trónnak magyar esélyese, Bakócz Tamás hercegprímás érsek
személyében, miközben Magyarország élet-halál harcát vívja a török ellen. Eközben rengeteg pénz és
a legnevesebb művészek bevonásával épül a Szent Péter székesegyház. Csík György lenyűgöző
díszletének részeként ez utóbbi is megjelenik a színpadon. A Rátkai Erzsébet tervezte jelmezek
többsége átmenetet képez a jelen kor és a reneszánsz viselete között, különleges látványvilágot
hozva létre. Nagy Viktor ezúttal is lenyűgöző,, cselekményekben és közjátékokban bővelkedő
előadást alkotott. Bámulatos érzékkel rajzolja fel a színpadi képeket, melynek során a néző majd
bepillantást nyerhet a reneszánsz Róma világába, de közben némileg elmosódnak a határok térben és
időben, jelezve a történelmi körforgások örök állandóságát.
Bakócz Tamás kudarca végül egy ország, majd egész Európa kudarca lett -a törökök uralma hosszú
időre meghatározta a kontinens sorsát. Az évszázadok távlatából visszatekintve, a következmények
ismeretében még érdekesebbé válik a kérdés: miért és hogyan nem lett magyar pápa Rómában?
Ebből faragjatok nyugodtan, amennyi kell.
