Závada Péter dalszövegeivel, Vecsei H. Miklós szövegkönyve alapján készül koncertszínházi előadás a 20. századi orosz irodalom egyik legkacagtatóbb regényéből, a Tizenkét székből. A TRIP Hajón bemutatott darab tizenkét dalban meséli el a Rejtő-szerű nyomozást a székbe rejtett briliánsok után.
„– Emlékszik a szalongarnitúrára? – Amelyik az én házamban volt? – Igen, Sztargorodban. –
Emlékszem, egészen pontosan emlékszem… Dívány, tizenkét szék és hatlábú, kerek asztalka.
Elsőrangú Gambs-bútor volt. De miért jutott eszébe? (…) – Az egyik székbe varrtam be a
briliánsokat.” Ezzel a beszélgetéssel kezdőik a huszadik századi orosz irodalom egyik legkacagtatóbb
regénye, a Tizenkét szék. Ahogy a végrendelkezésnél elrebegett utolsó szavakból kiderül, Klavgyija
Ivanovna a szovjethatalom elől elrejtett briliánsai egy diófa székben rejtőznek. Az egyetlen gond,
hogy tizenkét ilyen szék van, amelyek különböző gazdákhoz kerültek. Ippolit Matvejevicsnek tehát ki
kell nyomoznia a sorsukat, csak így juthat hozzá a százötvenezer rubelt érő kincshez. A kincs szaga
Ippolithoz vonzza a vállalkozó szellemű papot, Fjodor atyát – és a jóképű szélhámost, Osztap Bendert.
Fél Oroszországot bejárják, mire a székek nyomára bukkannak. A csavarokkal teli történetet Láng
Annamária, Hegedűs D. Géza, Rába Roland, Bodóczy Zoltán és Vecsei H. Miklós kelti életre.
„Érthetetlen számomra, hogy még miért nem adta senki a kezembe a Tizenkét széket. Szenzációs
könyv és jogosan mondják róla, hogy egy Rejtőbe oltott Dosztojevszkijjel van dolgunk. Örülök, hogy a
színészet mellett a szövegkönyv szerzőjeként is részt vehetek a produkcióban. Nagyon izgalmas
feladat egy nem dialógalapú regényt úgy színpadra adaptálni, hogy megmaradjon a cselekmény, a
történet humora és tempója” – meséli a munkáról Vecsei H. Miklós.
A komikus hajsza tizenkét poroszos dalban bomlik ki, a zenéről a játszó színészek és muzsikusok
gondoskodnak, akik fel is vették az Ilfpetrov nevet. A dalszövegeket Závada Péter írta: „A
legfontosabb szempont az volt, hogy megpróbáljunk kortárs, érvényes, magyar nyelvű dalokat írni,
amelyek hagyományos, rockzenekari felállásban szólalnak meg, ugyanakkor visszaadják a regény
oroszos, hol populáris, hol népzenei, hol pedig ortodox egyházi kórusokat idéző hangulatát. Komoly
kihívás ennyire kötött struktúrával dolgozni: a dalszövegeknek egyszerre kell tudniuk történetet
mesélni, követni a narratívát és atmoszférát teremteni. Izgalmas elegye ez az önálló és az alkalmazott
dalszerzésnek.”
A Tizenkét szék történetét az előadás rendezője, Magács László fedezte fel, s az ő ötlete volt az is,
hogy ne hagyományos módon, hanem koncertszínházi formában állítsák színpadra. Szerinte a darab
erőssége a kettősségekben rejlik: „Nem értem, hogy 1928-ban miként jelenhetett meg ez a regény a
Szovjetunióban, hiszen minden olyan anomáliát kifiguráz, amibe a kialakuló kommunista rendszer
belefutott. A történet számomra arról szól, hogy a régi és az új világ, a rend és a káosz hogyan küzd
meg egymással. Az írói zsenialitás ehhez két tökéletes karaktert talált, akik minden színükben
képviselni tudják ezt a két, szembenálló világot. A regény és talán a mi világunk tragikuma is az, hogy
nagyon nehéz dönteni, hiszen mind a ketten ugyanolyan arányban hordozzák az igazságot és a
hazugságot. A történet abszurditása pedig abban rejlik, hogy ez a két ember a Tizenkét szék utáni
hajsza közben megszereti egymást. Tehát semmi nem fekete és fehér.”
llja Ilf és Jevgenyij Petrov 1928-ban megjelent szatirikus regényének koncertszínházi változatát a
Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében április 17-én mutatják be a TRIP Hajón. A már most telt házas
premiert követően április 18-án és május 12-én két-két alkalommal láthatja a közönség az előadást,
majd május 21-én 21 óra 12 perckor.
