10 titokzatos tény a Tortúráról

A legbrutálisabb jelenetben eltér az eredeti regény és a film. Jack Nicholson állítólag azért dobta a Tortúra főszerepét, mert nem akart kétszer Stephen King-adaptációban szerepelni.

1. Rob Reiner kultfilmjéhez Stephen King bestsellere szolgáltatta az alapanyagot. 1990-re már komplett iparág alakult arra Hollywoodban, hogy vászonra vigyék a horror koronázott királyának, Stephen Kingnek a műveit. Ekkor már mindenki kultfilmként tekintett a Carrie-re, a Ragyogásra, A holtsávra, az Állj mellém!-re és a Kedvencek temetőjére, de már elkészült a Christine, A kukorica gyermekei, a Tűzgyújtón és a Macskaszem is, Stephen King pedig leforgatta addigra a saját könyvéből a Maximális túlhajtást is (ami olyan gyenge lett, hogy soha többé nem rendezett filmet). A Tortúra regényváltozatában Paul ​Sheldon, aki Kinghez hasonlóan szintén író, épp befejezi legújabb és legjobb regényét, jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Eközben az Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Paul Sheldon-regények fanatikus rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, akiben már alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból és hazaviszi. Mert egy új Paul Sheldon-regényt akar, csak magának!

Forrás: Árkádia / Európa Kiadó

 

2. Egy repülőúton született meg a film ötlete. Andrew Scheinman producer egy repülőgépen olvasta el Stephen King Tortúra című bestsellerét, és ott rögtön elhatározta, hogy ezt a hátborzongatóan jó sztorit vászonra kell vinni! Mivel ő maga alapította meg 1987-ben az akkor még a Columbia Pictures égisze alatt működő Castle Rock Entertainment produkciós céget (ez ma már a Warner-birodalom része), az ottani kollégájának, Rob Reinernek mondta el először a filmtervét, aki azonnal elvállalta a rendezést. Reiner ezután meghívta a projektbe William Goldmant, hogy írja meg a film forgatókönyvét King regénye alapján.

3. A legbrutálisabb jelenetben kissé eltér az eredeti Stephen King-regény és a film. A könyvben Annie Wilkes egy baltával bokától lefelé levágja Paul Sheldon lábát. Ehhez képest William Goldman úgy írta át ezt a részt a filmadaptációban, hogy ott Annie „csak” egy böhöm nagy vaskalapáccsal töri el az író bokáját. Ez a kalapácsos jelenet végül a filmváltozat egyik kulcseleme lett, rákerült nemcsak a plakátokra, de a VHS- és dvd-borítókra is.

Forrás: InterCom

 

4. Eredetileg William Hurt lett volna a film főszereplője. Kétszer is megkereste őt a Castle Rock Entertainment, de mindkétszer elutasította a szerepajánlatot. De nem mutatott érdeklődést a szerep iránt Kevin Kline, Michael Douglas, Harrison Ford, Dustin Hoffman, Robert De Niro, Al Pacino, Richard Dreyfuss, Gene Hackman és Robert Redford sem (pedig igen érdekes lenne az ő verziójukkal elkészített film).

5. Majdnem Warren Beatty lett a főszereplő. Csakhogy az Oscar-díjas színészlegendát túlságosan lefoglalta a végül szintén 1990-ben mozikba került Dick Tracy forgatása, így időhiány miatt végül nem vállalta el a Tortúrát (talán nem is akkora tragédia ez, mivel Beatty állítólag sokkal aktívabb karaktert akart magának íratni az eredeti regény ágyban fekvő írója helyett, csakhogy ezzel igencsak kiherélte volna a sztorit).

6. Jack Nicholson is visszadobta a Tortúra főszerepét. Állítólag ugyanis nem tartotta jó ötletnek, hogy 10 évvel a Ragyogás zajos sikere után ismét egy Stephen King-adaptációban szerepeljen. James Caan, A keresztapa, A keresztapa 2 és A híd túl messze van sztárja viszont igen lelkesen fogadta a Castle Rock Entertainment megkeresését, így végül ő játszhatta el a rajongója által pátyolgatott regényírót.

Forrás: Port.hu

 

7. A Tortúra egy Oscar-díjas film. Kathy Bates ugyanis olyan meggyőző erővel alakította a kedvenc írójáért halálosan rajongó Annie Wilkest, hogy az 1991-es Oscar-gálán a legjobb színésznő kategóriában kiütötte a nyeregből Julia Robertset (a Micsoda nőért jelölték), Meryl Streepet (a Képeslapok a szakadékbólért jelölték), Anjelica Hustont (a Svindlerekért jelölték) és Joanne Woodwardot (a Mr. és Mrs. Bridge-ért jelölték) is. Stephen King is megnézte a Tortúra filmváltozatát, és annyira tetszett neki Kathy Bates megjelenése és színészi játéka, hogy amikor a premier után elkezdte írni a végül 1993-ban megjelent Dolores című regényét, végig a színésznővel képzelte el a fejében Dolores Claiborne-t, a gazdag Vera Donovan villájában dolgozó házvezetőnőt. Nem is volt kérdéses ezek után, hogy ki kapja majd meg az 1995-ös Dolores Clairborne főszerepét!

8. A Tortúrát csak jó fél év késéssel kapták meg a magyar mozik. Ez a '90-es években sajnos bevett szokás volt a hollywoodi filmek esetében – és még így is jobban jártunk, mint a '70-es vagy a '80-as évek filmrajongói, akiknek olykor éveket kellett várniuk az olyan kasszasikerekre, mint az E.T. vagy a Csillagok háborúja. Míg a Tortúrát 1990 novemberétől már javában vetítették az Amerikai Egyesült Államok és Kanada mozijaiban, addig a magyar Stephen King-rajongók csak 1991. július 12-től láthatták a filmet.

9. 2017-ben színdarab is készült a Tortúrából, Árpa Attilával és Balázs Andreával, azaz „Kasszás Erzsivel” a főszerepben. Az Argo 1-2-t megrendező, hírhedt mozifilmes halálokat produkáló celeb alakította a balesetet szenvedő regényírót, az őt ápoló könyvrajongót pedig Balázs Andrea, akit pár évvel ezelőtt a Kasszás Erzsis CBA-reklámok révén pár nap leforgása alatt megismert az egész ország. Az előadás a Karinthy Színház, az R.N.R. Művészeti Ügynökség és a Noir Színház koprodukciójában jött létre, a rendezője Iványi Árpád volt.

Puskel Zsolt / PORT.hu

 

10. A Filmvilág anno Stanley Kubrick Ragyogásával és Alfred Hitchcock  A hátsó ablakával emlegette egy lapon a Tortúrát. Báron György ezt írta a patinás szakmai lap Láttuk még rovatába 1991 nyarán:

A Tortúra pszichológiai sakkjátszmája Rob Reiner rendező keze alatt legalább olyan hatásos thrillerré formálódott, mint a műfaj alapműveként számontartott Ragyogás. Igaz, ez kevésbé csillogó, nincsenek benne parádés flash-backek, elsuhanó emlékképek, csak végsőkig csupaszított, szigorúan funkcionális megoldások: egy ajtó lassú nyílása, közeledő autó, kezek tétova kaparászása. Akárcsak Hitchcock java filmjeiből, ezekből is tanítani lehetne a filmes feszültségkeltés professzionális fortélyait. Mert ami megtanulható és megtanítható, az példásan ott van ebben a filmben – semmi több.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu