5 kütyü a Star Trekből, ami ma már nem sci-fi

A tablet, a mobiltelefon és a nagyképernyős plazmatévé 1966-ban még csak álom volt – ma már a mindennapok része.

Napra pontosan 55 évvel ezelőtt, 1966. szeptember 8-án került adásba az amerikai CBS tévécsatornán a legendás Star Trek tévésorozat legelső epizódja. A nevezetes jubileum alkalmából a Screenrant és a Quartz.com korábbi cikkei alapján szedtünk össze öt olyan kütyüt, amelyek ma már a mindennapjaink szerves részei, évtizedekkel ezelőtt viszont még csak az élénk fantáziájú sci-fi forgatókönyvírók képzeletében léteztek.

1. Nagyképernyős tévék

1966-ban az amerikai háztartásokban még javában katódsugárcsöves televíziókészülékeken követték Kirk kapitány, Spock, McCoy, Uhura, Sulu, Csekov és Scotty, azaz a palacsintasütő alakú Enterprise űrhajó legénységének kalandjait – mi, magyarok pedig nagy valószínűséggel még a '90-es években is Orion Ciklámeneken, no meg a jó öreg Videoton Color Starokon néztük odahaza a Star Trek-tévésorozatokat. Épp ezért lenyűgöző látvány a mai napig az, hogy már a '60-as években kitalálták a széria kellékesei azokat az egész űrhajófalakat beterítő, dizájnos, leheletvékony monitorokat (amiken nem egyszer videóhívásokat is bonyolítottak a szereplők!), melyekhez hasonlóakat mi csak évtizedekkel később tudtunk vásárolni, plazmatévé néven...

Forrás: c.tenor.com

 

2. Tenyérben elférő mobiltelefonok

A Csillagok háborúja fénykardjaihoz, sugárvetőihez és lézerágyúihoz képest sokkal tudományosabb alapokon nyugvó Star Trek franchise-ban már a '60-as években használtak olyan kommunikátorokat a főszereplők, amelyek később kézzelfogható valósággá váltak a mindennapok embere számára is a '90-es évek rádiótelefonjai és a mostani okostelefonok révén. Martin Cooper, a mobiltelefon feltalálója több interjúban is elmesélte, hogy a találmányát a Star Trek tévésorozat inspirálta – az általa 1973-ban kifejlesztett hordozható telefont végül 1983-ban hozta hivatalosan is forgalomba a Motorola.

Forrás: Paramount Television / Giphy.com

 

3. Adattáblák, azaz tabletek

Nemcsak a '60-as évekbeli Star Trek forradalmasította a kütyüipart: a Patrick Stewart-féle, 1987-ben elindult Star Trek - Az új nemzedék szériának is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy egyes korszakalkotó technikai újítások ma már teljesen természetes dolgoknak számítanak. A kopasz Jean-Luc Picard kapitány letisztult formavilágú, vékony, elegáns és nagy tudású kézikonzolja ugyanis már a '90-es évekbeli tévésorozatban is pont úgy nézett ki, mint Steve Jobs jóval később kifejlesztett, legendás táblagépe, a 2010-ben a San Franciscó-i Yerba Buena Arts Centerben bemutatkozó iPad.

Forrás: Paramount Television / Giphy.com

 

4. Replikátor = a szegény ember 3D-nyomtatója

Többek között az 1995-ben elinduló Star Trek: Voyager sorozatban, de más testvérszériákban is lehetett találkozni a replikátor nevezetű kütyüvel, ami hangutasításra készített különféle frissítőket, ételt és italt a munkában megfáradt Csillagflotta-tiszteknek. Amire 25 éve még rácsodálkoztunk, az ma már egyáltalán nem sci-fi! Manapság a 3D-nyomtatókkal nemcsak sorjás Pókember-figurákat lehet otthon fusiban fabrikálni, de izraeli tudósoknak már 2019-ben sikerült sejtekkel és véredényekkel is rendelkező szívet nyomtatnia!

Forrás: makeagif.com

 

5. Nem össze-vissza nyíló-záródó fotocellás ajtók

Forrás: Giphy.com

 

A Star Trek-mozifilmekben és -tévésorozatokban nemigen láttunk olyat, hogy James T. Kirk és Spock vagy Pickard és Data úgy ugrálnak és kalamolnak egy magát megmakacsoló automata ajtó előtt, ahogyan mi szoktunk egy-egy pláza, bank vagy üzlet bejáratánál, amikor sehogyan sem akar kinyílni az a fránya fotocella. Bár magát az automatikusan kinyíló ajtót a technikatörténet már az 1930-as és az 1950-es évekből is ismeri (sőt, egyesek szerint már az i. sz. 1. században élő egyiptomi-görög gépész és matematikus, Alexandriai Hérón is képes volt ilyet konstruálni), az első olyan intelligens fotocellás ajtót, ami a Star Trek világában látottakhoz hasonlóan kizárólag csak akkor nyílik ki, ha szemből közelítenek hozzá, csak néhány éve fejlesztette ki egy maroknyi japán tudós.