A 90-es évek igazi akcióesszenciája

Sylvester Stallone és Sharon Stone külön-külön is is megtestesítik az évtizedet, A specialistában pedig összeborulnak, aztán ott vannak a ruhák, a pocsék párbeszédek és a túlméretezett robbanások. Mit lehet ezen nem szeretni?

A specialistát (1994) nem azért szeretjük, mert jó, sőt. A film egyértelműen rossz, viszont az a fajta rossz film, amit élvezet nézni. Nem véletlenül jelölték annak idején öt Arany Málna-díjra a legrosszabb film, a legpocsékabb főszereplő és főszereplőnő, a legrosszabb mellékszereplő (Rod Steiger), illetve a legütnivalóbb filmes pár kategóriában. Az utóbbiban nyert is a Sylvester Stallone és  Sharon Stonepáros, megosztva a Tom Cruise és Brad Pitt duóval az Interjú a vámpírral-ból, és Stone lett a legrosszabb színésznő abban az évben, ráadásul ő ezt a „megtiszteltetést” még egy filmért, az ugyanebben az évben bemutatott Vágyak vonzásábanért is megkapta, így egy csomagban. Jó kis ajánlás, nem? Pedig a maga furcsa módján a film nagyon szórakoztató.

Hősünk a CIA egykori robbantás szakértője, Ray Quick (Stallone), aki szabadúszó bérgyilkosként keresi kenyerét. Egy különleges apróhirdetés rovatban keresik meg a potenciális ügyfelek, ő pedig maga dönti el, érdemes-e vállalnia az ügyet vagy sem. Quick specialitása az irányított robbantás, ami garantálja, hogy ártatlanok ne sérüljenek meg, és ami némileg előre lelő pár poént a későbbi hatalmas robbanások esetében, de ugyebár ezt a filmet nem az eszéért szeretjük, hanem a felkínált tesztoszteron mennyiségért – és a nosztalgiafaktorért. És egy nap bejelentkezik Rayhez a bosszúvágytól hajtott, titokzatos és vonzó May Munro (Stone), a férfi pedig úgy dönt, segít a nő szüleit egykor meggyilkoló gengszterekkel való leszámolásában. A kétszemélyes ítéletvégrehajtó brigád módszeresen robbantja fel egymás után a felelősöket. A kiszemelt áldozatok azonban nem nézik tétlenül az eseményeket és Ray egykori CIA-és munkatársát, Ned Trentet (James Woods) bízzák meg az ellenség likvidálásával.

És megindul a móka, átverésekkel, árulással, dupla átveréssel, rengeteg robbantással, zuhany alatti szeretkezéssel, potenciálisan halálos rossz döntésekkel, és a szerintem tai chiző Stallonével, akinek – és ezt kevesen fogják elhinni – még macskája is van. Mindez tényleg bűnös élvezet, amihez a B-filmek mindenkori sztárja, Eric Roberts is csatlakozik a maga frenetikusan eltúlzott játékával, amihez Gloria Estefan „Turn the Beat Around” című dala szól, ami, hála a filmnek, minden idők egyik legtöbbet eladott kislemeze lett! Íme a klipje, szintén nosztalgiából.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu