A Trónok harca sztárja mást is tud – Kritika az Hervé vacsorára című tévéfilmről

  • Vajda Judit

A világ egykori leghíresebb törpéjéről szóló tévéfilmben a világ mai leghíresebb törpéje, a Trónok harca című sorozatból ismert Peter Dinklage játssza a főszerepet. Nem is rosszul.

A francia születésű, mindössze 119 centis Hervé Villechaize-t a magyar nézők Az aranypisztolyos férfi című Bond-filmből ismerhetik, de az igazi világhírnevet az 1977 és 1984 között futott Fantasy Island című sorozat hozta meg a számára. Sacha Gervasi angol rendező (Hitchcock) a Villechaize-zel 1993-ban történt saját találkozása alapján írta és rendezte meg Hervé vacsorára című filmjét, amely egy szokatlan keretek közé helyezett életrajzi dráma.

A film főhőse, egyúttal rezonőr figurája egy Danny Tate nevű fiatal brit újságíró, akit a lapja Los Angelesbe küld egy Gore Vidal-interjú miatt, és mellesleg azzal is megbízzák, hogy készítsen egy vicces kis anyagot a 007-es mozi közelgő huszadik évfordulója kapcsán az abban kulcsszerepet játszó törpe növésű színésszel. Hervé Villechaize azonban nem engedi el a gyorsan lezavart beszélgetés végén Dannyt, és miután egy szenzációs címlapsztorit ígér neki, gyakorlatilag egész éjszakára túszul ejti, hogy az életéről meséljen.

Forrás: Home Box Office

 

A Párizsban született apró sztár sorsa valóban mozgalmas volt: miután felfedezték, hogy magassága sosem fogja elérni egy átlagos felnőttét, orvos apja kezelésről kezelésre hurcolta, miközben anyja undorral figyelte a gyereket. Villechaize művészi vénája először festőként ütközött ki, majd rájött, hogy a hőn áhított siker kizárólag a mozgóképek világában garantált. Az aranypisztolyos férfi az ismertséget, a Fantasy Island pedig a pénzt és a hírnevet hozta meg a számára – a színész pedig ezzel párhuzamosan belevetette magát a bulik, pia, drogok és nők világába (ebből egyébként Tate-nek is mutat egy kis kóstolót).

Az Hervé vacsorára becsülettel végigveszi a felsorolt életeseményeket, de még ezen a téren sem hozza a minimumot sem – a Bond-film forgatása például biztosan izgalmasabb volt annál, hogy mindössze egyetlen jelenetben le lehessen tudni. Villechaize magánéleti konfliktusai viszont még ennél is kidolgozatlanabbak: a feleségével, Camille-lal való kapcsolata olyan szinten el van kenve, hogy egyszerűen nem derül ki, hogy pontosan mi történt kettejük között – attól a néhány odavetett mondattól ugyanis, ami elhangzik, nem leszünk okosabbak, megmutatni pedig nem mutatják meg.

Forrás: Home Box Office

 

Ráadásként ahhoz képest, hogy a film személyes élményeken alapul, körülbelül annyira átélt, mint egy Wikipedia-szócikk. A tragikus zárlatot leszámítva az egyetlen jelenet, ami valóban megérinti a nézőt, az az, amikor Villechaize a korábbi hazugság után elárulja Dannynek, hogyan is zajlott valójában utolsó találkozása az anyjával. Pedig alapanyag bőséggel rendelkezésre állt, de úgy tűnik, minden energia elment arra, hogy minél csillogóbban és dekadensebben adják vissza a partijeleneteket.

Pedig a színészek igazán derekasan helyt állnak. Jamie Dornan hiába bizonyította már a Hajsza című sorozatban, hogy több, mint egy szép arc, a világ mégis az Ötven árnyalat-trilógia üres szépfiújaként ismeri. És jól alakít az Hervé vacsorára főszereplőjeként is: önálló jeleneteiben anélkül hozza hitelesen a zűrös, alkoholista alakot, hogy túljátszaná a szerepét, az Hervével közös részekben pedig remek partnere Peter Dinklage-nek – folyamatosan képviselve azt a nyűgös szkeptikusságot, miszerint hiszi is, meg nem is (inkább nem), hogy a törpe oldalán élete sztorija várja, de mindenképpen szabadulna már.

Forrás: Home Box Office

 

Peter Dinklage Hervé Villechaize szerepében főleg hangban idézi meg nagyon jól néhai kollégáját, miközben úgy is át tudja adni a tragikus életutat, hogy a forgatókönyv nem volt olyan nagyon a segítségére. Jó döntés volt egyébként, hogy az alkotók nem arra törekedtek, hogy a színész minél jobban hasonlítson az általa megformált sztárra, így Dinklage-nek nem egy ormótlan maszkkal az arcán kell játszania, hanem szabadon érvényesülhet ő maga. Nem rajta, és nem is Dornanen múlt, hogy az Hervé vacsorára nem sikerült jobban egy közepes tévéfilmnél.


Kiknek ajánljuk? Az életrajzi filmek szerelmeseinek, illetve azoknak, akik kíváncsiak rá, mire képes a két színész, Dinklage és Dornan, ha kiszakítják őket a megszokott közegükből. S míg az előbbi csoport csalódni fog, utóbbi nézők elégedetten dőlhetnek hátra a látottak végén.


Ítélet: 6/10