Adjunk új esélyt Valeriannak!

  • Vízer Balázs

Luc Besson szerelemgyermeke, minden idők legdrágább francia produkciója bemutatásakor nem hozta a megfelelő eredményeket, mi is fanyalogtunk rajta egy kicsit, de most új esélyt adhatunk neki.

Nálunk 2017. július 20-án mutatták be a Valerian és az ezer bolygó városát, és sokan arra számítottak, hogy ez lesz az új Az ötödik elem, hogy Luc Besson újra valami maradandót alkot rendezőként, és, hogy Európában is képesek olyan képregény feldolgozásokat csinálni, mint Hollywoodban, vagy jobbakat. A sokszor kusza, önmaga világának részleteiben sokszor elvesző Valerianról aztán kiderült, nincs egy súlycsoportban az amerikai blockbuster mozikkal, nem lesz belőle kultfilm és az is, hogy talán nem is akart mindezen elvárásoknak megfelelni. Most (újra) megnézhetjük, ezúttal teljesen más szemmel.

Sokak szerint Jean-Claude Méziéres annak idején pont az izomtól dagadó, öntelt amerikai szuperhősök antitéziseként hozta létre a korántsem tévedhetetlen, megannyi hibával rendelkező Valerian alakját. És ő nem is egy hős, pláne nem az Dane DeHaan, hanem egy sokszor kiállhatatlan, nagyszájú nyikhaj, akinek azért helyén van a szíve, és van humora is. Kicsit olyan, mint Han Solo kevésbé ismert unokaöccse. Ő és Laureline (Cara Delevingne ) a kormány különleges ügynökei, akiket az univerzum rendfenntartásával bíztak meg. Valerian azonban többet remél egy egyszerű szakmai kapcsolatnál, ezért szünet nélkül ostromolja partnerét, Laureline-t, aki, ismerve Valerian zavaros nőügyeit, rendre kapásból visszautasítja. Parancsnokuk (Clive Owen) útmutatása alapján következő küldetésük a lélegzetelállító intergalaktikus városba, Alphába vezet, amely egy folyamatosan növekvő metropolisz a világegyetem négy sarkából érkező ezernyi különleges fajjal. Sajnos azonban az Alphán nem mindenkinek ugyanaz az érdeke, láthatatlan erők dolgoznak a háttérben, amelyek hatalmas veszélyt hozhatnak az emberiségre...

Besson kétségkívül ért különös világok felépítéséhez, és a hírek szerint a Valerian és az ezer bolygó városa forgatását hároméves előkészítő munka előzte meg, amely során minden itt látható lényt és helyszínt már megalkottak, a tényleges forgatás pedig DeHaan és Delevingne, illetve néhány más emberi szereplő mozgásának felvétele volt. És mindez tényleg elképesztően látványos, ami nem csoda, hiszen egyrészt Luc Besson rendezte, másrészt a valaha készült legdrágább francia produkcióról van szó: összehasonlításként: az eddigi „rekorder”, az Asterix az olimpián 82 millió dollárba került, a Valerian viszont 197 és fél millióból készült – és itt euróban kell számolni. Persze a látvány nem minden, és annak idején sokan húzták a szájukat a történet kapcsán, némileg jogosan.

A történet ugyanis egy kicsit hibbant, kicsit összevissza és nagyon nehéz komolyan venni, de mostanra kezdem azt hinni, ez is volt a cél. És ha jobban belegondolunk, Az ötödik elem jelentős része is marhulás, igaz, ott volt egy pályája csúcspontján lévő Bruce Willis is ráadásként. Mi a kölyökképű, talán még kissé kiforratlan Dane DeHaant kaptuk, aki szemmel láthatóan NEM akar hős lenni, inkább mindent igyekszik idézőjelbe tenni, viszont tagadhatatlan, hogy van közte és Cara Delevingne között valami, amit rejtélyes okból kémiának szoktak nevezni, de legyen inkább összhang a neve.