Az apám egy idióta!

Kevés film van, ami a Toni Erdmannhoz fogható, ami ilyen merész koncepcióból egy ennyire magabiztos, ugyanakkor teljesen elszállt történethez vezet fantasztikus színészi alakításokkal. Lesz is amerikai remake!

Megjelenésekor a német Toni Erdmann (2016) lett az év legfelkapottabb és legizgalmasabb művészfilmje, amely könnyedén jutott el az Oscar-jelölésig a legjobb idegen nyelvű film kategóriában, nem beszélve a Golden Globe és Bafta-nominációról, és aminek hamarosan meg is vették a megfilmesítési jogát. Az amerikai remake főszerepét először Bill Murray-nek szánták, majd Jack Nicholson jelentkezett be rá, aki nemrég visszalépett, de az biztos, hogy lesz hollywoodi verzió, rendezője és női főszereplője is van Lisa Cholodenko és Kristen Wiig személyében, az is biztos, hogy nem lesz olyan merész és szórakoztató, mint az eredeti mű.

Aminek hőse egy elvált aacheni zenetanár, Winfried, akinek kedvenc szórakozása szeretteit megviccelni, és ehhez rendszerint mindenféle kitalált személyazonosságokat vet be. Aztán szeretett kutyája elhunytával Winfried nem találja a helyét a világban, és elindul, hogy bearanyozza lánya mindennapjait. A kérdéses lány, Ines fiatal üzletasszony, aki csak nemzetközi karrierjének él, és éppen Romániában készül összehozni egy jövedelmező tanácsadói megbízást a cégének. Aztán beállít hozzá Winfried, aki műfogsort és parókát ragad, és Toni Erdmannként jelenik meg Ines bukaresti irodájában. Tárgyalásokon, fontos fogadásokon és munkavacsorákon is felbukkan, és egyre kellemetlenebb helyzetekbe hozza lányát. Ines szeretné lerázni Toni Erdmannt, de a férfi nem tágít. Komikus és kínos pillanatok követik egymást, és Ines kezdeti idegessége ellenére kénytelen rádöbbenni, hogy a vidámság és szeretet nélküli élet értéktelen.

Maren Ade rendező-forgatókönyvíró egy egészen bizarr történetet vitt sikerre, miközben folyamatosan ügyelnie kellett arra, hogy egyensúlyban tartsa a komédiát és a drámát. Merthogy Toni Erdmann a világ legidegesítőbb alakja, és ha csak az ő idétlenkedését látnánk, az iszonyú irritáló és súlytalan lenne, viszont van dráma is. Mert Toni, vagyis Winfried a magány, a haszontalanság ellen küzd, és komolyan gondolja, hogy ökörködésével, szerepjátékával újra boldoggá tudja tenni a lányát. Aki nem boldog, és aki a végére megérti, miről szól ez az egész. És ezt nem minden színész tudná így lehozni, de Peter Simonischek és Sandra Hüller párosa zseniális, bónuszként pedig kapunk hozzájuk pár olyan remek román újhullámos színészt is, mint például Vlad Ivanov, akit ezután rögtön két magyar filmben, a Napszálltában és a Tegnapban is szerepet kapott.