Az utolsó évadról szól, mégis jó a Trónok harca dokumentumfilm

  • Vajda Judit

Ma már szinte közmegegyezés, milyen rosszul sikerült a népszerű fantasysorozat záró, nyolcadik évada. Az ennek forgatása során készült doku azonban sokaknak lehet a kedvence, hiszen nagyon szerethető.

Rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy a Trónok harca: Az utolsó őrség közel sem olyan nagyszabású, mint maga a széria – és szerencsére nem is akar az lenni. Szóval el is felejthetjük az olyasfajta kulisszák mögötti Így készült…-filmeket, amikhez hozzá vagyunk szokva, és amelyekben a film/sorozat alkotói és sztárjai mondanak bele a kamerába hangzatos dolgokat.

Az utolsó őrség inkább olyan, mint egy reality műsor, amelyben végigkövethetjük a széria több résztvevőjének mindennapjait a forgatás során, és eközben persze megkapjuk a dokumentumfilmektől megszokott „beszélő fejes” megoldásokat is, de ezek felvételére itt nem egy visszafogottan berendezett nappaliban kerül sor, hanem ott a helyszínen, adott esetben egyenesen a díszletben, kapkodva-ellesve, így lesz az egésznek egy nagyon autentikus, keresetlen bája.

Forrás: HBO

 

Jeanie Finlay dokujában ráadásul nem a Trónok harcában megismert, azóta gigasztárokká vált színészek állnak a középpontban, és még csak nem is a szintén hatalmas névnek számító alkotók, D.B. Weiss és David Benioff – utóbbiakat történetesen csak távolról láthatjuk egyszer-egyszer átvonulni. Egy-két nagy sztár persze bekerült a szereplők közé, így beleshetünk például Emilia Clarke parókapróbáiba és megnézhetjük, ahogy Kit Harington egy statisztával beszélget vagy épp elsírja magát a forgatása utolsó napján – de nyilatkozni egyszer sem nyilatkoznak ők sem. A legnagyobb sztár a színészek közül, aki szóba is áll a stábbal, az az Éjkirályt megformáló Vladimir 'Furdo' Furdik (de eredetileg ő is kaszkadőr volt).

A hangsúly ugyanis ezúttal a hatalmas produkció mögött álló kisembereken van: a jelmezeseken, a kisebb nevű rendezőkön és producereken, a sminkeseken, fodrászokon, a helyszínbiztosítón, a büfésen, a statisztákon, a kaszkadőrökön, a díszlettervezőn, sőt a műhavas emberen és a „fafelelős”-ön – azaz azokon a háttérfigurákon, akik a kulisszák mögül működtetik a hatalmas gépezetet, és nem mellesleg létrehoznak egy varázslatos világot.

Forrás: HBO

 

Ennek köszönhetően ez a hétköznapi emberek számára szinte felfoghatatlan produkció emberközeli lesz, sőt: emberközelivé teszi az elérhetetlennek számító sztárokat is. A legjobb példa erre az a jelenet, amikor Emilia Clarke a fodrásszal beszélget, aki azt mondja, hogy jó lesz már visszatérni a valóságba, a saját életükbe a forgatás végeztével, mire a színésznő helyesel, hogy igen, neki is fel kell már tennie egy képet a falra.

De akkor is ugyanúgy emberközelbe kerülnek, amikor az alkotók megmutatják nekünk az utolsó epizódok olvasópróbáit, ahol mindenki civil ruhában, teljesen hétköznapi emberként ül a kollégája mellett, akárcsak bárki más egy irodában, és a Varyst alakító Conleth Hill őszintén megrendül, amikor megtudja, hogy SPOILER! a karaktere meg fog halni (Kit Harington reakciójáról már volt szó korábban).

Forrás: HBO

 

Az utolsó őrség igazi hősei mégsem ők, hanem a már említett háttéremberek, és természetesen ezen a fronton is számos emberi történetet kapunk. Nagyon szép ívet jár be például az a kiemelt statiszta, Andrew McClay, aki szinte az elejétől kezdve benne van a stábban (a Stark család egyik katonáját játssza), és kis túlzással vele, az ő ruhapróbájával kezdődik a dokumentumfilm, majd közben többször vissza-visszatérünk hozzá, hogy utána vele is legyen vége: a vége főcím alatt láthatjuk, hogy mivel foglalja el magát, miután leforgott a széria legutolsó része is.

Egy másik szívhez szóló sztori a maszkokért felelős házaspárhoz, Barrie és Sarah Gowerhez kötődik, akik a többiekhez hasonlóan a forgatáson élik az életüket, ahová így nem tudták magukkal hozni a kislányukat. Nagyon szép, hogy szakmailag ugyan a férfi van felelős beosztásban, ő a maszkos csapat vezetője, ő a fontosabb figura, a filmben mégis Sarah kap nagyobb hangsúlyt, szinte végig ő beszél kettejük helyett, ő panaszolja el, hogy nem tudott elmenni a gyerekkel az anyák napi ünnepségre, és az ő boldog arcát mutatják, amikor a kislány utánuk jön a forgatásra, hogy statisztaként szerepeljen a Trónok harca legutolsó jelenetében.

Egyáltalán nem volt jó végignézni, hová züllött D.B. Weiss és David Benioff kezei közt az utolsó évadára kedvenc sorozatunk, a forgatásról szóló dokumentumfilmet azonban mégis jó nézni. Jó látni ezt a rengeteg hozzáértő, szorgalmas embert, akik – akárhogy is sikerült a záró szezon, mégiscsak – létrehoztak valami csodát (hiszen a korábbi évadokat is ők csinálták). Sokuknak ráadásul ez volt élete legjobb időszaka, és ez a lelkesedés szó szerint viszi magával a nézőt. Rajongóként pedig nagyszerű érzés, hogy Az utolsó őrségnek köszönhetően a csapnivaló nyolcadik évad (és a bakikról szóló hírek) helyett ezzel a pozitív élménnyel búcsúzhatunk el a Trónok harcától, ami mégiscsak tévétörténelmi mérföldkő, és az életünk része volt éveken át.


Kiknek ajánljuk? Azoknak a Trónok harca-rajongóknak, akiknek a DVD-s megjelenéseken az extrák voltak a kedvenceik, illetve azoknak, akik kíváncsiak a nagy egész mögött álló sok kicsire is.

Értékelés: 9/10

Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás