Az alkotók nagyon túltolták a második szezont, talán ezért is változtatták meg a koncepciót, és immár a parkon kívül folytatódik a robotok bosszúhadjárata.
Ne kerteljünk: a Westworld a második évadban ugyanazt nyomta le a torkunkon, mint az elsőben, csak pepitában, ám ami korábban még újszerű volt, mert nem tudtuk, mire megy ki a játék, és élmény volt kapkodni a fejünket, a későbbiekben elfáradt, és az alkotóktól is csak zavaros humbugra futotta.
Szóval, mi a fene is történt a második évadban? Annyira nem érdekelt már a sok hülyeség, a modorossá és erőltetetté vált párhuzamos idősíkok használata, a sorozatos blöffölés, no meg a teljesen öncélúvá vált meztelenkedés és túltolt kegyetlenkedés, hogy az évad felét robotpilóta üzemmódban néztem végig, magam sem értem, miért nem hagytam a csudába. Nem is figyeltem oda, minden bullshitnél és "nagy fordulatnál" vállat vontam, aztán kész.
Jonathan Nolan és Lisa Joy érezhették, hogy muszáj változtatni, így a harmadik évadban koncepciót váltottak: a szereplők már a parkokon kívül, a való világban mesterkednek. Illetve talán a való világban, ugyanis még ez sem tűnik egyértelműnek. De mielőtt belevágnánk, elevenítsük fel a zűrzavaros előzményeket, a tisztánlátás végett kronologikusan:
Nem szép dolog, de mert a fene sem értette már, mit kavirnyálnak, kezdjünk tiszta lappal, ahogy a sorozat is olyasmivel próbálkozik, és beszéljünk csak inkább a friss, évadkezdő epizódról. Dolores (aki most Charlotte is, vagy tudja a fene) a parkon kívül mesterkedik, hogy afféle női James Bondba oltott terminátorként bosszút álljon a parkban élvezkedő, a hostokat rendre megerőszakoló-meggyilkoló embereken. Charlotte átvette a Delos feletti hatalmat, szegény Bernard pedig egy vágóhídon búslakodik.
Persze nem lenne a Westworld Westworld, ha mindezt ilyen egyszerűen el lehetne mondani. Az epizódban feltűnően sokat rugóznak azon, hogy a való világ nem szimuláció-e, és bizony a nagyvárosban játszódó jeleneteket nézve láthatjuk, hogy valami nagyon nincs rendben a nagyvilággal.
A sorozat hangulata is megváltozott, a repülő autóknak és a zenének köszönhetően a Szárnyas fejvadászéra hajaz. A legfontosabb új szereplő kétségkívül Aaron Paul karaktere, akiről eddig annyit tudtunk meg, hogy veterán, valami nincs rendben a fejével, nappal építkezésen melózik, éjjel pedig egy app segítségével apró, törvényenkívüli melókat vállal. Aztán természetesen találkozik Doloressel...
Természetesen akadnak meglepetések, sőt, a vége főcím utáni jelenetet is kötelező megnézni, ugyanis ott lőnek el egy szemöldökfelhúzós fordulatot. Egy szó, mint száz: érdekesen indult a Westworld harmadik évada, követhető(nek tűnő) sztorival, remek látvánnyal és zenével, és ugyan nem nyűgözött le, amit láttam, de a jelek alapján talán – talán – Nolan és Joy visszavesznek a kulimászból, és ahelyett, hogy bullshitelnének, egy tisztességesen összerakott szezont tesznek elénk, amiben persze nyugodtan rejtélyeskedhetnek tovább, de nem hőzöngve, mint ahogy legutóbb tették.
