Jaime Lannister a börtönben is úr

Természetesen nem a Trónok harca megy a rácsok mögé, hanem az őt játszó Nikolaj Coster-Waldau, aki A góré című kőkemény filmben igencsak megváltozik.

Érdekes módon több felszabadult vígjáték is szól arról, milyen az, ha egy puhány civil kerül rács mögé, mint a Will Ferrell-féle Keményítőkúra (2015) vagy a már jóval nehezebben nézhető Kegyenc fegyenc (2008) Rob Schneiderrel, de meglepően kevés olyan film készült, ami komolyan megmutatja, milyen az, amikor valaki egy kényelmes állásból, a jólétből egyszer csak kőkemény bűnözők közé kerül.

Ez történik A góré (2017) főhősével, Jacob Harlonnal (Nikolaj Coster-Waldau) is, a sikeres brókerrel, aki egy este részegen autóbalesetet okoz, amelyben meghal a barátja. Harlon rács mögé kerül, ráadásul egy szigorított fegyházba, ahol szembesül a börtönélet erőszakos világával, sajátos szabályrendszerével. Hamar konfliktusba keveredik egy fekete elítélttel, és a börtön egyik legbefolyásosabb bandája, a fajvédő árja testvériség felkínálja a védelmét, aminek ára van. Például az, hogy drogot kell csempésznie, és ami még fontosabb, az, hogy egy erőszakos tette miatt az eredeti 16 hónapra kap további 9 évet. Igaz, a börtönben kivívja magának a többiek elismerését és tiszteletét, a ranglétrán is jóval feljebb kerül, de cserében saját elhatározásából hátat fordít a családjának, a feleségének és közben felnőtt fiának, mert úgy érzi, jobb nekik nélküle.   

Majd lejár hősünk büntetése, és innen egy új történet kezdődik, de börtönbéli "barátainak" keze utoléri őt, és az a kérdés, meg tud-e szabadulni tőlük, és képes-e hátrahagyni mindazt, ami odabent rárakódott. Coster-Waldau pedig a szemünk előtt alakul át tökéletesen a szerep kedvéért, és látjuk, ahogy a jólétben élő polgárból hogyan lesz rideg és kemény bűnöző, aki nem csak túlélni képes ebben a környezetben, de egyre magasabbra képes kapaszkodni, ugyanakkor ott van benne régi énjének egy töredéke, ami előbukkan, amikor a családja veszélybe kerül. Ehhez pedig olyan remek színészek asszisztálnak – nem feltétlenül a legszimpatikusabb módon, de ez a szerepük -, mint Jon Bernthal, Jeffrey Donovan vagy Holt McCallany, és egyikükkel sem futnánk össze egy sötét sikátorban.