Föltámadott a tenger, 80 huszár, Hídember – itt a körszakállas reformerek és forradalmárok hosszú hétvégéje!
Föltámadott a tenger
A film, ami idén már 65 éves, se sosem hiányozhat a március 15-i műsorkínálatból! Nádasdy Kálmán örök klasszikus kosztümös filmje Illyés Gyula könyve alapján készült, és parádés szereposztással mutatja be az 1848. március 15-i forradalmi hangulatot és az azt követő eseményeket. Kossuthot Básti Lajos, Petőfit Görbe János, Bem apót Makláry Zoltán, Gábor Áront Bessenyei Ferenc, Vasvárit Darvas Iván alakítja, de feltűnik benne Zenthe Ferenc is!
A kőszívű ember fiai
Jókai Mór Kőszívűjét valószínűleg csak az nem olvasta kisiskolás korában, akinek választania lehetett, hogy vagy ez, vagy Az aranyember. Várkonyi Zoltán igazi grandiózus blockbustert forgatott a Baradlay família viselt dolgairól, jó 10 évvel a Föltámadott a tenger után, amiben újra láthatjuk Básti Lajost és Bessenyei Ferencet. Mellettük pedig olyan közönségkedvenc színészeket is, mint Koncz Gábor, Páger Antal, Bárdy György, Bujtor István és Béres Ilona.
80 huszár
A '48-as szabadságharc 130. évfordulójára készült el Sára Sándor nagyszabású történelmi tablója, amely a Lenkey-huszárszázad történetét dolgozta fel. A filmben felvonult a korszak összes férfi idolja Cserhalmi Györgytől Juhász Jácinton át Oszter Sándorig, de de szerepelt benne az a Dózsa László is, aki az '56-os forradalom tavalyi emlékévében keveredett óriásplakát-botrányba és a történészviták kereszttüzébe.
Szirmok, virágok, koszorúk
A mostani négynapos, ünnepi hosszú hétvégén nem vetíti egyetlen tévéadó sem Cserhalmi György másik híres huszáros filmjét, az 1984-es Szirmok, virágok, koszorúkat, de jövő szerdán, március 21-én el lehet majd csípni a Dunán. Igaz, több olyan filmesztéta is akad, aki szerint Lugossy László lengyel-magyar koprodukcióban készült kosztümös filmje nem is 1848-ról, sokkal inkébb '56-ról szól, és azt mutatja be virágnyelven a Kádár-korszak alkonyán, hogy egy levert forradalom után sosem a lánglelkű mártírból lesz több, hanem a a megalkuvó opportunistából, aki inkább összejátszik a korábban gyűlölt rendszerrel, csak hogy életben maradhasson.
A Hídember
Örök vita, hogy ki a nagyobb magyar: a reformkorban az országot felvirágoztató, élete alkonyán egy bécsi elmegyógyintézetbe kényszerülő Széchenyi, vagy a '48-as forradalom lánglelkű motorja, Kossuth Lajos kormányzó-elnöke, aki a szabadságharc leverése után külföldi emigrációba menekült a kivégzés elől? Bereményi Géza az első Orbán-kormány gigaköltségvetésű presztízsfilmjében Széchenyire szavazott (Eperjes Károly alakította), és egy igen tisztességesnek mondható, 300 ezres nézőszámot ért el a mozikban.
Vadászat angolokra
A Hídembernél jóval gyengébben muzsikált a mozipénztáraknál Cserhalmi György ezredforduló utáni kosztümös filmje, az 1830-as évek Magyarországán játszódó Vadászat angolokra. A történet szereplői vadászatra gyűlnek össze. A társaságnak tagja egy kalandvágyó angol mérnök is, aki állítólag egyenesen a brit külügyminiszternek küld jelentéseket. Merész elképzelései vannak a magyarok gazdasági felemelkedéséről, és az ezáltal nyert függetlenségükről, lelkesedését egy romantikus, titkolt szerelem is fűti.
