Ki a vagányabb jövőbeli öreg: Doki vagy Mz/X?

  • Szűcs Gyula / PORT.hu

A Vissza a jövőbe és a Mézga család is elcsíphető a héten a tévében, további szórakoztató sci-fikkel együtt.

Hétfő: Star Trek 10. - Nemezis

Íme a 2002-es mozifilm, ami évekre hazavágta a Star Trek franchise-t. Ez volt ugyanis a sorban az utolsó olyan blockbuster, amiben a kopasz Picard kapitány (Patrick Stewart) vezette az Enterprise-t, a palacsintasütő alakú csillaghajó csak egy hosszabb szünet után, 2009-ben indult új küldetésre az űrbe. Bár anyagilag nem volt bombasiker, egyvalamire mégis nagyon jó volt ez a film: megmutatta a hollywoodi producereknek, hogy Tom Hardy egész jó színész, és képes elvinni a hátán egy sokmilliós produkciót is (előtte leginkább csak katonás mellékszerepei voltak Az elit alakulatban és a Black Hawk Dawn-ban).

A filmben a kopaszra borotvált Tom Hardy alakította Shinzont, Pickard klónját, a romulánok őrült diktátorát. Ő azonban nemcsak a Föderációt akarta elpusztítani, mint a Star Trek-főgonoszok legtöbbje, hanem személyes ügye is volt Pickarddal: a saját, haldokló testét akarta feljavítani a kapitány DNS-ével. Ehhez egy Data-szerű robotot is elküldött kémkedni az Enterprise-ra, de az igazi Data önfeláldozásával és Picard hősködésével végül legyőzték.

 

Kedd: A gömb

Íme a Hollywoodban is fényes karriert befutó, népszerű amerikai ponyvaíró Michael Crichton válasza Lem és Tarkovszkij Solarisára, ami szinte csak abban különbözik a kommunista blokk két nagy sci-fi klasszikusától, hogy nem az űrben, hanem a tenger mélyén játszadozik egy mindenható idegen létforma a szerencsétlen emberekkel.

A sztorit ma már bizonyára mindenki ismeri, aki kedveli a '90-es évek sci-fi blockbustereit: négyfős tudóscsapat (Sharon StoneDustin Hoffman, Samuel L. JacksonLiev Schreiber) indul a Csendes-óceán mélyére, hogy kiderítsék, van-e élet az ott lévő, ismeretlen eredetű űrhajón. Odalenn azonban csak egy hatalmas gömbre bukkannak, amiről hamarosan kiderül, hogy 2048-ban készült Amerikában, és igen sajátosan formálja át a valóságot az emberek legtitkosabb vágyai és félelmei alapján.

Szerda: Vissza a jövőbe 2.

Nagyon kevés olyan mozis franchise van, ahol a második részt jobban szeretik az emberek az elsőnél, de a Terminator 2 és a Vissza a jövőbe 2 tipikusan ilyen. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a bolondos Doki (Christopher Lloyd zseniális alakítása) az unalmas 1985-ös évből az akkor még utópisztikus jövő nek számító 2015-ös esztendőbe be vitte el Marty McFlyt (Michael J. Fox), ahol a tinik légdeszkán repkednek és önbefűzős Nike cipőt hordanak, a kutyákat drónok sétáltatják, mindenki videofont és okosszemüveget használ, Spielberg fia pedig megrendezte a Cápa 19-et.

A sztorit bizonyára mindenki ismeri: Marty és a Doki a fluxuskondenzátoros De Lorean DMC–12-essel előre ugranak 2015-be, hogy megakadályozzák Marty fiának letartóztatását. A ravasz Biff (Thomas F. Wilson) azonban egy 2015-ből elcsent sportalmanach-hal 1955-be visszautazva egy alternatív 1985-be kerül, ahol egy maffiaállam teljhatalmú ura – de csak addig, amíg Marty meg nem állítja.

Csütörtök: A Mézga család különös kalandjai

Nem tudom, ki hogy van vele, de a világ két legzseniálisabb sci-fi paródiája nálam az Üzenet a jövőből - A Mézga család különös kalandjai, illetve annak folytatása, a Mézga Aladár különös kalandjai. A Pannónia Filmstúdió 1969-ben bemutatott, és azóta is folyamatosan ismételt kultrajfilmben Romhányi József és Nepp József egyszerűen zseniálisan ötvözték a könnyed tévésorozat műfaját az angolszász és szovjet sci-fi irodalommal. A pesti átlagcsalád unalmas hétköznapjait ugyanis epizódról epizódra az dobta fel, hogy a teszetosza papucsférj, Mézga Géza és a zseniális tinédzser fia, Aladár folyton a XXX. századbeli rokonuktól, a Rákosszentmihályi toronyvárosban élő MZ/X-től kértek segítséget, ha épp elromlott a tévéjük vagy a kocsijuk. És ez persze mindig galibát okozott.

Bár minden epizódot láttam (sőt, képregényváltozatban is megvolt anno a Mézga család), a mai napig hatalmasakat röhögök azon, ahogy Mézgáék minden epizódban romba döntik az Ökörcsíny utcát és környékét. Hol egy fénypostán kapott időjárás-befolyásoló készülék miatt jön el az armageddon, hol a góliátfólia óriás szörnyei pusztítanak, hol meg egy olyan szupertévé, ami tényleg megjeleníti a valóságban is a képernyőn látottakat – például a perenyevackori TSZ öntözőberendezésének avatását. És ma is fejből tudom, hogy a valódi kisüsti nem zugfőzdében készített pálinkát jelent MZ/X-ék újmagyar nyelvében, hanem azt, hogy Vadul lódíts kisebb üstökös irányába!

Péntek: Screamers - Az elhagyott bolygó

Ismeri a kedves olvasó Hollywood egyik legtehetségesebb kóklerét, Dan O'Bannont? Ő volt az a speciális effektesből lett író, aki a 2009-es haláláig lényegében semmi mást nem csinált, csak filmre adaptált egy-két Philip K. Dick-regényt, valamint a Sötét csillagot kicsit újrafazonírozva megírta A nyolcadik utas: a Halál eredeti forgatókönyvét – amit utána újrahasznosított egy rakás másik filmjében is, ahol mindig valami titokzatos és veszedelmes idegen fajzat gyilkolt. Lásd: a Heavy Metal bombázós szkeccse, Életerő, A halál visszatér, A feltámasztott, Screamers. Emellett minden Alien-film stáblistáján ott díszeleg a neve, ideértve az AVP 1-2-t, a Prometheust, a Covenantot és az új Ridley Scott-trilógia harmadik részét is.

Az 1995-ös Screamers viszont kivételesen nem egy Alien-önkoppintás volt a részéről, hanem ugyanúgy egy Philip K. Dick-novella újrahasznosítása, ahogy előtte a Total Recall. A helyszín a távoli jövő egy távoli bolygója, ahol a jó öreg Robotzsaru, vagyis Peter Weller próbál a civilizáció romjai között életben maradni, miközben soha sem tudhatja, melyik társa ember, és melyik „sikoltó”, azaz gyilkolásra programozott robotmásolat. Igen, a Screamers valójában nem más, mint egy B-kategóriás mix a Terminátor, A dolog, a Mad Max, a Testrablók támadása és az Aliens legjobb jeleneteiből – de pont ezért nagyon jó!

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu