Kisöpörtük a bankot, húzzunk gyorsan!

Ez annak is be fog jönni, akit általában hidegen hagynak az autós üldözős filmek, mert a tejfeles képű gengsztersofőr zenéje legalább annyira szól a zenéről, mint a száguldásról vagy a bankrablásról.

Tetszett látni A Lego kaland 2 –t? Rögtön a film elején van az a rész, ahol az apokaliptikus állapotok és borús jövő ellenére is mindig happy Emmet két elvitelre készült kávéval táncol végig az utcán, különböző vicces akadályokat kerülve ki. Na ezt a jelenetet a Nyomd, bébi, nyomdból ollózták ki részben poénból, de részben tiszteletadásként, mert Edgar Wright 2017-es filmje amolyan kisebb kultfilm lett, és nem véletlenül. Merthogy a kölyökképű gengsztersofőr története elképesztően laza és baromi izgalmas is egyben, főhősének köszönhetően pedig van benne valami furcsa ártatlanság.   

Mert a címbéli Bébi szerény, mosolygós srác, aki mindent zenére csinál. Akkor is, amikor bankrablókat furikázik, és a zsaruk elől menekül akció után. Amikor megismerkedik egy álmodozó lánnyal, Bébi hátat fordítana a munkának, ám az nem olyan egyszerű. Itt nem is a bankrablás a lényeg, a rablásokból mindig csak annyit látunk, amit az odakint várakozó sofőr is lát, ami már önmagában is nagyszerű húzás – sőt, egyszer maga a sofőr kénytelen felderíteni a terepet egy sokat látott nyolcéves kisfiú társaságában. Az akció mindig a menekülésnél kezdődik, ami egyrészt minden egyes alkalommal elképesztően van megkomponálva, másrészt nem ér véget a zsaruk lerázásánál. Mert a bandában azután is dolgozik az adrenalin, hogy megvan a pénz, és rendre megtalálják a nyilvánvalóan nem közéjük tartozó Bébit - aki vicces módon B. A. B. Y.-ként betűzi a nevét, csak ugye a magyar fordítás...

A kérdés az, hol szakad el a cérna, és amikor a srác megismerkedik egy álmodozó pincérlánnyal, már neki is lesz vesztenivalója. Azt már az első trailernél tudni lehetett, hogy a Nyomd, bébi, nyomd jó lesz, pláne, ha hozzátesszük, hogy Edgar Wright (Haláli hullák hajnala, Scott Pilgrim a világ ellen) még nem rendezett rossz filmet. Abban ugyan volt némi lutri, hogy a főszerepet egy tök ismeretlen, és valljuk be, ránézésre teljesen jellegtelen srác kapta, de valljuk be, korrekt dolog, ha egy rendező nem megy mindig biztosra, és Ansel Elgort (A beavatott-sorozat) mellett ott van egy rakás ismert arc is, mint Jon Hamm vagy Jamie Foxx , és ott van persze a szokásos sunyi róka szerepében Doc Kevin Spacey. És ott van még a zene is, mert itt nem csak főhősünk hihetetlenül muzikális, de az egész film is, minden ritmusra történik, mindennek megvan a maga helye és hangneme, és ez egy baromi jó dolog!