Kulka János 6 legemlékezetesebb szerepe

Játszott már fekete nindzsát, berni követet, államvédelmis alezredest. Mágenheim doktorként az egész ország a szívébe zárta.

1958. november 11-én született az egyik legnépszerűbb és legtöbbet foglalkoztatott magyar színészünk, Kulka János. A hatvanadik születésnapja alkalmából összeszedtük a Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész hat legemlékezetesebb tévés és filmes alakítását.

 

1. Mágenheim doktor a Szomszédokban

Kulka János Budapesten született, de a gyerekkorát Szegeden töltötte, gyerekszínészként szerepelt is a Szegedi Nemzeti Színházban. A középiskola után angol-francia szakra akart beiratkozni Szegeden, de mivel ilyen akkor pont nem indult az egyetemen, egy viccből megpróbált sikeres felvételi után a Színművészeti Főiskolán kötött ki. 1981-ben végzett, ezután a Pécsi Nemzeti Színházban és a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott. Az országos népszerűséget viszont egyértelműen az 1987-ben elindult Szomszédok teleregény hozta meg neki.

Az első résztől egészen az 1999-es utolsó epizódig ő alakította az aranyszívű, de folyton zsörtölődő mentőorvost, Dr. Mágenheim Ádámot (érdekesség, hogy a sorozat elején Kulka még csak 29 éves volt, pedig sokkal többnek gondoltuk a szerepe alapján). Ha Vágási Feri volt Gazdagrét Batmanje, akkor Mágenheim a magyar Superman, a jó doktor ugyanis fáradhatatlanul mentette a betegeket 331 részen keresztül a hófehér Nysa 522 S-ével (amit persze mindenki Barkasnak hitt). De nem csoda, hogy a morózus doktor mindig feszült volt otthon, a családja körében is, hiszen kissé komikus módon nemcsak Gazdagréten, de az egész országban ő látta el egyedül a mentőszolgálat feladatát: még a balatoni fuldoklókhoz is Mágenheimet riasztották!  

 

2. Markó alezredes A vizsgában

Kulka a Szomszédok után számos kiváló színdarabban szerepelt, és folyamatosan láthattuk hazai mozifilmekben, sorozatokban (lásd: Apám beájulna, Kontroll, A temetetlen halott vagy a Szomszédok eszmei örököse, az Életképek). Másodszorra viszont egyértelműen akkor lett minden tévénéző kedvence, amikor 2011-ben elkészült A vizsga. Itt mutatta meg először az akkor még csak az oroszlánkörmeit villogtató sztárforgatókönyvíró, Köbli Norbert azt, hogy tévéfilmes büdzséből is lehet jó magyar filmet készíteni. Persze csak ha izgalmas a kiválasztott korszak, feszes a dramaturgia és működik az összhang a színészek között.

Bergendy Péter rendezésében készült film 1957 karácsonyán játszódik. Az államvédelem vizsgáztatni kezdi az '56-os forradalom idején megbízhatóságukban megingott belügyi dolgozókat – egy ilyen teszt a filmbéli vizsga is, amin a szép karrier előtt álló tartótisztnek, Jung Andrásnak (Nagy Zsolt) is át kell esnie. Kulka a filmben Jung atyai tanítómesterét, Markó alezredest alakítja, akinek egy idő után döntenie kell, hogy a kíméletlen kommunista rendszer szolgálata vagy a fiaként szeretett pártfogoltja fontosabb-e neki. Persze ettől még nem lesz pozitív figura belőle, hiszen a film lényege pont az, hogy hitelesen mutassa be az '50-es évek spiclivilágát és a mindennapokba betüremkedő „az ellenség köztünk van”-érzést.

 

3. A berni követ A berni követben

Kulka János A vizsgában nyújtott lehengerlő alakítása után Köbli Norbert következő, szintén a XX. századi magyar történelemből építkező filmjében is főszerepet kapott. A két produkció egy tőről fakad: Köbli A vizsga megírásához végzett kutatómunkája során több olyan jól dokumentált, megtörtént esettel találkozott a régi jelentésekben, amikről úgy gondolta, kiválóan működhetnek kis költségvetésű, néhány helyszínen játszódó tévéfilmben is. 

A berni követ egyik nagy erénye, hogy egyáltalán nem érezni rajta, mi a belügyi jelentésekben dokumentált valóság, és mi a fikció. Az biztos, hogy 1958 augusztusában két fiatal '56-os emigráns behatolt a berni magyar nagykövetségre, és ott egyes források szerint Marjai József követet túszul ejtve, fegyverrel fenyegetőzve akarták megszerezni a svájci magyar kommunista ügynökök aktáit. A filmben ez egy kicsit máshogy van, a két emigráns indítékai jobban ki lettek dolgozva, de a fullasztó atmoszférájú történet mindvégig a címbéli berni követet alakító Kulkára fókuszál – akit itt nem is Marjai Józsefnek, hanem Koroknai Mihálynak hívnak.

 

4. Fekete nindzsa az Argo 2-ben

Kulka János sokoldalú tehetségét jelzi, hogy amikor kint jártam az Argo 2 forgatásán, először el sem akartam hinni, hogy ő maga ugrál nindzsaruhában, katanával hadonászva a pusztában, azt hittem, egy fitt kaszkadőr az! A színész saját bevallása szerint sosem tartotta magát elég jónak az ilyen kardozós-akciózós szerepekhez. Viszont annyit nevetett, amikor azt olvasta a forgatókönyvben, hogy a karaktere felszalad egy gémeskút tetejére, és ott vívja meg a finálé nagy párbaját, hogy úgy érezte, muszáj benne lennie az Argo 2-ben.

Így lett az övé János Szan, vagyis a Fekete Lótusz szerepe Árpa Attila virtuóz és őrült Kill Bill-tisztelgésében. János egy félig magyar származású nindzsa, aki gyilkolás helyett a high tech japán világot és a sikeres üzleti életet választotta, ám amikor Balog Tibi és bandája beleköp a levesébe, kénytelen előhúzni a réges-régen elcsomagolt szamurájkardját. 

 

5. Max Schmidt a Félvilágban

2015-ben teljes lett „a Kulka–Köbli-trilógia”. Kulka János ugyanis harmadik alkalommal szerepelt olyan történelmi témájú tévéfilmben, aminek Köbli Norbert írta a forgatókönyvét, és nagy sikert aratott nézők és kritikusok közt egyaránt. Ezúttal azonban a téma nem a Magyar Népköztársaság legsötétebb évtizede volt: a Félvilág az '50-es évek helyett az 1910-es években játszódott, és az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leghírhedtebb bűntettét, a Mágnás Elza-gyilkosságot mutatta be.

A korabeli források persze itt is csak kapaszkodót jelentettek a készítőknek. Mágnás Elzát a saját házvezetőnője ölte meg, hogy elrabolhassa az ékszereit. Bár valóban Rózsinak hívták a gyilkos komornát, az Esti Ujság 1914-ben azt írta róla: „határozottan rossz arcu nő” – a filmben viszont Gryllus Dorka kapta meg a szerepét, akire nem nagyon illik ez az állítás. Kimaradt a filmből Rózsi tettestársa, Schmidt Miksa is. Bejött viszont a helyére egy hasonló nevű, fontos férfi karakter, a Monarchia legfelkapottabb bútorkereskedője, Max Schmidt, Elza dúsgazdag (kitalált) szeretője. Őt alakította Kulka a szokásos profizmusával.

 

6. Vitéz Szöllösy András a Budapest Noirban

Kulka János 2016 tavaszán kapott stroke-ot, ami miatt sokáig kórházban volt, gyógytornászhoz és logopédushoz kellett járnia (azóta sem játszik színpadon). A legrosszabbkor jött ez a betegség: mostanra jutott el a filmes karrierje csúcsára, hiszen az elmúlt években sorra forgatta a komoly sikereket elkönyvelő hazai produkciókat. Kulka az évek kitartó munkájával és az okos szerepválasztásaival a jó magyar filmek kötelező szereplője lett, így valószínűleg nem volt kérdés egy percig sem, hogy ott kell lennie a tavaly bemutatott, közel 1 milliárd forintból készülő Budapest Noir stábjában.

A Kondor Vilmos azonos című bestselleréből forgatott, hamisítatlan amerikai típusú noirban Kulka egy dúsgazdag kávénagykereskedőt alakított. Amíg ő ráérősen kortyolgatta a frissen főzött feketét a gyönyörű budai villájában, addig Gordon Zsigmond, a kiábrándult és cinikus bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomozott az 1930-as évek Budapestjén. A 2017-ben mozikba került Budapest Noir végül nem lett olyan jó, mint az eredeti regény, de ez egyáltalán nem Kulkán múlt, ő itt is, ahogy a korábbi XX. századi történelmi tablóiban is, maximálisan odatette magát. Sajnos a stroke-ja miatt a tavalyi Köbli-filmben, az Árulókban végül nem ő lett a főszereplő (Hegedűs D. Géza ugrott be helyette, hogy a forgatás a tervezett ütemben elindulhasson), de jó hír, hogy már ismét láthatjuk egy hazai gyártású krimiben, a pár hete már mozikban is vetített X-ben.