Mi a baj a Totemmel?

Próbáljunk egyszerű nézőként kicsit reszelgetni még ezen az egyedi ötleten, ezen a különleges kincskeresésen, hátha rájövünk, hogy hol lehetne rajta javítani. És meg is van: a mese jó, több cukiság kéne bele!

Vizer Balázs kritikájával teljes mértékben egyet tudok érteni, ezért nincs értelme még egy körben megírni, hogy milyen érdekes azt kereskedelmi tévében látni, ahogy egy kitalált, mitikus magyar mesébe csomagolva kapunk egy természetjáró műsorba oltott lightos realityt, amire nyugodtan ki lehetne rakni a #csodásmagyarország hashtaget vízjelként, majd negyedóránként köszönetet mondani a Magyar Turisztikai Ügynökségnek. 

A Totem annyira eredeti és egyedi akar lenni, hogy ettől válik kellemetlenül erőltetetté. Az, hogy mekkora véletlen, hogy pont egy ilyen műsort sikerült ilyen rövid idő alatt képernyőre hozni, amikor pont elindul a konkurencián a Survivor, most hagyjuk is. Láttunk már ilyet korábban is. Fal vs A piramis, A Konyhafőnök vs Séfek séfe, Álarcos énekes vs Nicsak, ki vagyok?, és még sorolhatnánk. Ettől tekintsünk el, nézzük csak a műsort!

Bevallom, hogy a felvezető animációs kisfilm, a lágy női hangon elmesélt történet még tetszett is. Nem volt túl bonyolult, de el tudtam képzelni, hogy ez lehetne akkora legenda, mint a Csodaszarvas, illetve lehetne belőle egy olyan tanulságos magyar népmese, mint a Kőleves. Pedig az állatok szelleme és az erdő közege inkább ad egy indiános alaphangot a matyóhímzéses, pödört bajszú magyaros história helyett. A 7 kristály összegyűjtése, illetve az, hogy ezeket a színes, de igen misztikus kavicsokat birtokló állat lesz az erdő ura, nekem olyan volt, mintha egy lila fejű, ráncos állú, nagyra felfújt hatalommániás, néppusztító kidobó elől kellene megszerezni a végtelen köveket. De aztán rájöttem, hogy ez nem a Marvel filmes univerzuma, mert itt nem egy kesztyűbe pakolják a kristályokat, hanem a totemek hasába. Nem mindegy ám! 

Az, hogy két csapat van, egymás ellen küzdenek, közben egyre kevesebben lesznek, nos, ez minden realityben megvan. A nyilazós párbaj viszont tényleg egyedi, az megér egy kör kumiszt miközben megsüvegelendőül elemeljük büszke magyar kobakunkról a bakonyi nyusztszőrméből készült kucsmánkat.

Az öltözékből, illetve az elszállásolás módjából viszont arra lehet következtetni, hogy az eredeti ötlet kitalálásakor némileg katonai múltból is hoztak pár gondolatot, de az sem kizárt, hogy a mai szemmel szintén kalandrealitynek nevezhető, a Bázis című műsorból inspirálódtak a készítők. Az pont egy katonai reality volt, ilyen sátorban alvással és katonai kiképzős feladatokkal. Ez 20 éve volt, akkor Tóta W. Árpád megírta róla az Indexen, hogy Itt a lágershow!

Halvány emlékeim vannak róla, de úgy rémlik, hogy akkori, 13 éves fejjel nézve nem volt olyan rossz. Őszintének tűnt a szenvedés, míg most 20 évvel később már azt sem tudom elhinni, amikor Hamvai PG könnyes szemekkel mondja, hogy ő teljesen beszart, amikor látta, hogy a csapatának az instruktorát úgy fejbe vágja egy ág, hogy majdnem elájul. Itt van elvágva az epizód, a többiek kérdezgetik, hogy jól van-e, de válasz nem érkezik, a következő rész promójából se derül ki, hogy mi lesz az instruktor sorsa, azt kell éreznünk, hogy ez nagyon para, de a feszültség mégsem jön át.

Ha ezzel kezdődött volna az egész műsor, lehet, hogy Vízer Balázs sem unatkozta volna végig az egész vasárnap estét, miközben ment a Totem. Mert ez legalább volt valami. Az, hogy 30 percig tart, hogy összeálljon a két csapat, az nem érdekes. És a nyilazás sem. Nem láttuk egymásnak feszülni a két csapatot, nem mutatkozott meg semmilyen erő. Intrika, kibeszélés, nulla, semmi. Nem indult be a sztori!

De, ha úgy nézzük, hogy ez csak egy kincskereső műsor, ahogy azt Ördög Nóra el is mondta, akkor viszont más a helyzet. Lehet, hogy az a baj, hogy túlságosan fel lett szopva a műsor, mindenki várta az audiovizuális adrenalinfröccsöt, miközben csak egy térképtanulmányozós, nyomkeresős, nyári táborozást felidéző, kalandos természetjárást kellett volna várni. Még ezzel is el lehetne alibizgetni, ha a casting el tudná vinni a hátán az egészet a Gaja-szurdokon át Bátorkő váráig. De egyelőre a szereplők se hiszik el ezt az egészet. 

A jurtában alvás is furcsa egy dolog. A Celeb vagyok, ments ki innen esetében se volt ekkora a luxus. Persze, oké, hogy ez most nem a koncepció része, nem cél a szereplők szopatása, de valahogy autentikusabb lenne a vadkempingezés. 

Mindezek ismeretében, a mesés alaptörténettel, a táborozással, a kincskereséssel együtt lehet, hogy ott van félre értve az egész Totem, hogy ez igazából gyerekekkel a főszerepben lenne tökéletes.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu