Most te döntheted el, kinek van igaza a „Scorsese a Marvel ellen”-vitában!

A rendező kultfilmjeiből és a látványos szuperhősös blockbusterek közül ajánlunk néhányat erre a hétre a tévéműsorból.

Hétfő: X-Men - Az elsők

Az X-Men képregények mozifilmes jogait korábban a Fox szerezte meg (a Fantasztikus Négyesével együtt), ám mivel a stúdiót nemrégiben tokkal-vonóval felvásárolta a Disney, Martin Scorsese lényegében a mutánsoknak is beszólt, nemcsak a Bosszúállóknak, amikor az emlékezetes nyilatkozatában lényegében bazári látványosságnak nevezte a szuperhősfilmeket, az ezeket vetítő mozikat pedig egyszerűen csak vidámparkokként emlegette.

Pedig a „retró X-Men-trilógia” első felvonásában kifejezetten sok, érdekes politikai szál van, a hidegháborútól kezdve a kubai rakétaválságon át a titkos szuperfegyvernek számító amerikai kémrepülő megépítéséig. A '60-as évek Amerikájában járunk. Két különös, tehetséges fiatalember összebarátkozik. Az egyik angol arisztokrata, a másik Kelet-Európából menekült, Auschwitzot túlélt zsidó. Barátságuk alapja, hogy mindkettőjük különös tudást fedez fel magában: az egyik olvassa és irányítja az emberek gondolatait, a másik uralkodik a fémek fölött. Képességeik más hasonló mutánsok körébe sodorják őket, és ők állnak élére annak a közös harcnak, amelyet az emberiségre leselkedő óriási veszély elhárításába kezdenek. De a küzdelem őket magukat is eltávolítja egymástól: Magneto és Xavier egymás ellen fordítja földöntúli erejét.

Kedd: A Wall Street farkasa

Martin Scorsese szerint az egy kaptafára készülő szuperhősfilmek imádata helyett vissza kéne térni azokhoz a filmekhez, ahol a jó történet a fontos” és amelyek „az emberek összetett, ellentmondásos és esetenként paradox jelleméről szólnak, vagyis arról, ahogy megbántják a másikat, ahogy szeretik a másikat vagy ahogy szembe kell nézniük önmagukkal”. A 2013-as A Wall Street farkasa kétségtelenül ilyen.

Jordan Belfort (Leonardo DiCaprio) becsületes tőzsdeügynökként kezdte pályafutását, de az amerikai álom őt is utolérte. A 80-as évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett, csábító hullámvasútnak bizonyult. Mert minél nagyobb volt a kísértés, ő annál többet akart, mit sem törődve az illegális üzelmekkel és a nyomában loholó FBI ügynökökkel. Még több pénz, még több hatalom, még több nő és megint még több pénz: ez Jordan életfilozófiája. És hogy a szerénység egy túlértékelt erény. Jordan és falkája azt sem tudták, mit kezdjenek az illegálisan megszerzett milliárdokkal, de vajon a jéghegy csúcsáról merre vezet az út?

Szerda: Cápamese

A bazári látványosság azért nem áll annyira távol a maffiafilmek mestereként emlegetett Scorsese-től, mint amennyire ezt mostanában láttatni akarja – és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy executive produceri kreditet kapott a Cápamese című, 2004-es DreamWorks-animációban.

Oszkár kis hal a nagy tóban, az eszénél csak a szája jár gyorsabban, és miközben a Bálnamosóban gürcöl vakardhalként, arról álmodozik, hogy egy nap kifogja az aranyhalat és felkerül a Korál csúcsára, a gazdagok és híresek közé. És egy nap valóban az ölébe hullik, no, nem a szerencse, hanem egy nagy fehér cápa hullája, és hősünk azon kapja magát, hogy ő lett Oszkár, a Cápaölő. Így történik, hogy a kis hal megeteti a nagyhalakat, a bökkenő mindössze annyi, hogy az áldozat a rettegett Nagy Fehér Főnök, Don Lino fia volt. 

Csütörtök: Marvel Kapitány

Azt a kijelentést, miszerint a Marvel-produkciók lényegében csak variációk ugyanarra a témára, a stúdió atyaúristene, Kevin Fiege sem nyelte le kommentár nélkül, és (teljesen jogosan) azzal vágott vissza Scorsese-nek a válasznyilatkozatában, hogy a 2015-ös Hangya egy klasszikus heist movie volt, a 2014-es Tél Katonája pedig politikai thrillernek is beillett volna. Jelen sorok írója a Marvel Kapitányra is úgy tekint, mint az Utánunk a tűzözön című Samuel L. Jackson-akciófilm szuperhősös remake-je, ahol Geena Davisből egy repkedő csillagharcos lett!

A Marvel Studios 1990-es években játszódó filmje egy teljesen új kaland a Marvel mozis univerzumának eddig nem ismert periódusából, amely Carol Danverst követi nyomon. Mikor egy két idegen faj közötti galaktikus háború eléri a Földet, Danvers néhány szövetségessel együtt az események forgatagában találja magát, s hamarosan a világegyetem egyik legerősebb hősévé válik.

Péntek: A hihetetlen Hulk

Sokan talán már elfelejtették mostanra, hogy a 2008-ban elstartoló, szorosan egymásra épülő Marvel-filmek egyik alapköve az Edward Norton-féle Hulk lett volna, csak az állítólag nehéz esetnek számító színészt időközben lecserélték Mark Ruffalóra, még a 2012-es, első Bosszúállók-mozifilm előtt. Edwars Norton szerint anyagi okok voltak a színészváltás mögött, az elején ugyanis olcsón dolgozó, kisebb sztárok kellettek a Marvelnek, nehogy ráfizetésesek legyenek az egymásra épülő mozifilmek. Ebben valószínűleg igaza is van, mivel ő már a 2002-es Vörös sárkányért is 8 millió dollárt kapott, míg Mark Ruffalónak elég volt 2-3 millió is a Bosszúállókért (persze a Végjátékért már ő is 15 milliót kapott).

Bruce Banner, a tudós kétségbeesetten keresi a gyógymódot arra a gamma-sugárzásra, amely megmérgezte a sejtjeit, és egy fékezhetetlen haragú erőt szabadít fel benne: a Hulkot. Banner kénytelen az árnyékba húzódni, bujkálni, elszakadni attól az élettől, amit ismert, és attól a nőtől, akit szeretett, miközben menekül az őt üldöző Ross tábornok és a hadigépezet elől, akik azért üldözik, hogy elkapják, és erejét brutálisan kihasználják. Emellett azonban feltűnik a színen egy új, szörnyű ellenfél, a Förtelem, akinek pusztító ereje még Hulkét is felülmúlja. Hősünknek tehát döntenie kell: vagy elfogadja a tudós békés életét, vagy felfedezi a hőst abban a lényben, aki benne lakozik.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu