Nem is náci, hanem nácikat fricskázó képregény volt a Szomszédokban

Jutka nem olvasta az elkobzott Botond képregényt, csak hőbörgött miatta a gazdagréti iskolában.

A múlt heti Szomszédok-cikkünk igen nagy vihart kavart a hazai képregényes körökben. A téma ugyanis a kedvenc magyar teleregényünk 63. epizódjában felbukkanó Fazekas Attila-képregény volt, aminek a végén horogkeresztes náci drapériák közt jártak örömtáncot a főszereplők.

Forrás: Magyar Televízió / Fazekas Attila

A képregényt Vágásiné Jutka (Ivancsics Ilona) kobozta el énekórán egy diákjától, hogy aztán haragos fúriaként rontson be vele a gazdagréti lakótelepi iskola tanárijába:

Itt a mérges énektanárnő így replikázott Vilmának, a tesitanárnak (Gór Nagy Mária), aki szerint előbb el kellene olvasni a képregényt, utána nácizást kiáltani:

Átfutottam, erről szól! Ez a sajtószabadság, hogy Hitler és a horogkereszt jelentse a demokráciát és a szabadságot?!?

Azonban Vágásiné Jutka nem mondott igazat ebben a jelenetben! Hiszen ha valóban elolvasta volna a képregényt, akkor láthatta volna, hogy a szereplői nemhogy nem nácik, de a szabadság és a demokrácia legfőbb védelmezői! Csak épp a bolygóközi konfliktusokat megoldó, ENSZ-szerű szervezetnek (amelynek a kötelékében a főszereplő, Perseus kapitány is tartozik) egy ázsiai szvasztika a jelképe.

Forrás: Botond magazin / Fazekas Attila

Hogy ezt honnan tudjuk? Jutkával ellentétben elolvastuk az eredeti, 1989-es Botond magazint, amiben A küldetés című Fazekas-képregény megjelent. Ebben a főhős, Perseus kapitány (aki egyébként pont úgy néz ki, mint a fiatal Fazekas Attila) azt a feladatot kapja a Csillagközi Szövetség Tanácsától, hogy utazzon el a diktatórikus uralom alatt nyögő Kron bolygóra, és ott ártalmatlanítson néhány tudóst, akik épp megfejtették az időutazás titkát.

Forrás: Botond magazin / Fazekas Attila

A pacifista Perseus persze nem öli meg a tér-idő kontinuumba belebabráló tudósokat. Helyette a felettese parancsának értelmében száműzi őket egy másik dimenzióba, majd megsemmisíti az időgépet, nehogy a masina rossz kezekbe kerüljön a totalitárius Kron bolygón. Az időgépen dolgozó tudós lánya, valamint az öreg prof kollégája szerencsétlenségükre pont a náci Németországba kerülnek, és a horogkeresztes drapériák láttán azt hiszik, itt is a Csillagközi Szövetség Tanács őrködik a béke felett. A páros további sorsa ismeretlen.

Forrás: Magyar Televízió / Fazekas Attila

Ez a háttérsztori persze 1989-ben egyáltalán nem érdekelte a Szomszédok készítőit. Az előző Szomszédok-cikkünk egyik kommentelője részletesen kifejtette ezt: szerinte a sorozat rendezője, Horváth Ádám a '80-as években egyszerűen nem értett az akkori fiatalok nyelvén, és ez több olyan jelenetben is látszódik, amelyben tinédzserek a főszereplők. A rendező (vagy az aktuális rész forgatókönyvírója) valószínűleg tényleg nem tudott mit kezdeni azzal, hogy 1989-ben már nemcsak Rejtő-adaptációk és az unalmas kötelező olvasmányok képregényváltozatai jelennek meg a Fülesben, hanem egy seregnyi friss képregény jelent meg hirtelen a piacon - nyugati és hazai gyártású egyaránt.

De mások is hasonlóan végletesen látták a képregény, mint gyerekbutító nyugati métely ügyét. Maga a rajzoló, Fazekas Attila mesélt arról a napokban, hogy a Szomszédok ominózus 63. epizódja után a köztévé kulturális forgatócsoportja is becsöngetett hozzá: riportot készítettek vele, „náci jelképeket kerestek, ám végül nem szerkesztették adásba, mert nem lett volna érdekes”.

Ami viszont érdekes, az a Perseus képregény keletkezéstörténete. A Csillagközi Szövetség sztárpilótáját a Kádár-korszak teljhatalmú képregényura, Cs. Horváth Tibor forgatókönyvíró találta ki 1982-ben a Füles számára, a rejtvénylap pedig folytatásokban közölte le. Ám Cs. Horváth-nak nem saját kútfőből jött a vagány úrjáró ötlete: egyszerűen fogta , és képregényre adaptálta Pierre Barbet A ​psziborgok álmai című sci-fi regényét, ami Magyarországon 1974-ben jelent meg a Galaktika magazin égisze alá tartozó Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban. A képregényváltozatban még Setni kapitánynak hívták a leginkább James Bond és Kirk kapitány szerelemgyerekére emlékeztető kalandort, akárcsak az eredeti könyvben. Ám a főhős neve az 1988-as verzióban (ez jelent meg a Botond 1. számában) Setniről Perseusra lett átírva, egy elég csúnya betoldással: 

Forrás: Cs. Horváth Tibor, Fazekas Attila

A változtatás oka alighanem az lehetett, hogy Pierre Barbet a rendszerváltás idén még élt, 1994-ben hunyt el. Valószínűleg nem is tudott arról, hogy a könyve Magyarországon képregényverzióban is megjelent (akárcsak a Star Wars, a Kobra, a Beverly Hills-i zsaru, az Alien és a Terminátor). Fazekas Attila viszont később már Cs. Horváth forgatókönyvírói segítsége nélkül folytatta a Botond magazin lapjain a rá hasonlító űrjáró kalandjait, és innentől kezdve következetesen a Perseus kapitány nevet használta a Setni helyett.

 

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu