Régi kedvencünk a poklot és sok más sötét helyet is megjárt bús képú démonvadász, avagy ez Keanu Reeves egyik legjobb szerepe, pedig volt neki bőven jó alakítása!
John Constantine furcsa szerzet. Az élők birodalmába kiránduló pokolbéli teremtmények esküdt ellensége, aki különleges képessége révén felismeri a tilosban járó gonoszokat, és mindent megtesz, hogy visszakergesse őket a pokol legmélyebb bugyraiba – ahol egyébként már ő maga is járt. A furcsa mesterséget űző magányos harcos azt reméli, hogy minden egyes démon legyőzésével közelebb jut a megváltáshoz, ami az ő esetében nem az evilági, hanem a háborítatlan túlvilági élet lehetőségét jelenti. Az ő történetét vitte vászonra a rendező, Francis Lawrence (Legenda vagyok), aki azóta sem csinált ilyen jó filmet!
És igen, ez is egy képregényfeldolgozás: A Constantine - A démonvadász a Hellblazer című képregény alapján készült, és mivel még csak 2005-ben járunk, az ilyen feldolgozások még kockázattal járnak, de már kezdenek sikert aratni, bár filmünk más, felnőttebb közönségnek szól, mint mondjuk a tiniknek készült X-Men vagy a Pókember. Nem véletlen, hogy olyan sok sötét motívum határozza meg, és nem csak a pokol digitális trükkökkel megfestett képei ijesztőek, de a fenti, élők lakta világot is többnyire nyomasztó sötétség borítja. Constantine jól ismeri a két világ közti átjárókat, s tisztában van az erőviszonyokkal is. Az ősi játékszabályok szerint minden egyes emberi lélekért az Isten és a Sátán vív meg egymással, a törvények azonban változóban vannak, a Sátán fia ugyanis apja trónjára tör, ami minden eddiginél nagyobb veszélybe sodorja az élőket.
A Constantine készítői jó érzékkel vegyítik a cinikus zsarukat felvonultató kemény krimik legjobb kliséit és a túlvilági erőkkel foglalkozó horrorok külsőségeit, de a telitalálat maga a főhős. Az öngyilkos hajlamú, láncdohányos, érző szívét végtelen cinizmussal takargató démonkergető elképesztően jól áll Keanu Reevesnek, és nem csoda, hogy annyi rajongó követelte a soha el nem készült folytatást – végül egy Keanu-mentes tévésorozattal kellett beérniük. És persze itt mindenki más is iszonyú jó, beleértve persze a főhősnőt duplaszerepben – a meggyilkolt ikertestvérét is eljátszó – Rachel Weisz, Tilda Swinton Gábriel arkangyalként vagy Peter Stormare a végtelenül ripacs Sátánként, egyedül szegény, azóta meg is buggyant Shia LaBeouf lóg ki a sorból.
