Segítség! Itthon vagyok! - Rövid, de viccesen velős a magyar karanténvígjáték

A mi kis falunk készítői rukkoltak elő az első magyar videochat vígjátéksorozattal, ami kifejezetten a karanténhelyzetből építkezik, és remek színészek mondanak fel benne lazán egymásba kapcsolódó poénokat.

A kereskedelmi tévék reagáltak a járványhelyzetre, melyik hogyan. Az RTL-nél a szórakoztatás mellett tették le a voksukat, és egy hétvégén három karanténban és karanténra készült műsort is kihoztak, amelyek közül csupán egy a fikciós, az viszont jó – a közvetlenül előtte vetített Maradj haza magadnak! már nem annyira. A Segítség! Itthon vagyok! készítői nem vállalták magukat túl, egy epizód mindössze 25 perces, hetente egy részt kapunk, és ami történik, az minimum epizodikus, hiszen az egyes szálak alig érnek össze, de az eredmény nagyon szórakoztató, és ez a lényeg.

Az új sorozat mögött Kapitány Iván és A mi kis falunk stábjának zöme áll, így szigorúan vígjátékról van szó, de milyen vígjátékot lehet csinálni, ha a színészek nem találkozhatnak egymással, ha nem mehet ki hozzájuk az operatőr, hangosító meg akik szoktak? Hát olyan, hogy mindenki leül a laptop elé, vagy az arcába teszi a telefont, megkapja a szöveget, követi a rendezői utasításokat, aztán hadd szóljon. Amiből irtó nagy katyvasz is kisülhetett volna, de itt egyrészt baromi jó színészeket kapunk, másrészt rendben vannak a szituációk, viccesek a párbeszédek. Nevezzük központi motívumnak a távoktató fiatal tanárnőt (Martinovics Dorina), aki távszülői értekezletet tart kiscsoportban, ide jelentkezik be a menő vállalkozó (Lengyel Tamás), a pronyó apuka (Hevér Gábor), az alkesz anyuka (Pokorny Lia), és mások, hogy egy kicsit bénázzanak, és osztott képernyőn oltsák egymást  

Aztán ott van a tanárnő üzletember férje, aki nyakkendőben, de boxeralsóban nyomatja, a lányuk esküvőjén vitatkozó elvált házaspár (Nagy-Kálózy Eszter és Kerekes József), és egy öregúr (Csuja Imre), aki a felesége (Zsurzs Kati) elől kimenekül a tanyájára. Ennyit kapunk, meg egy kis külön idétlenkedést Hevér Gábortól, és nem véletlenül vele promózták a műsort – engem speciel már vele megvettek. És Kapitányék nem csalnak, máshol nem feltétlenül hiszem el, hogy nincs ott még valaki a kamerával, annyi a különböző beállítás. Itt a történet végig videochates felületen zajlik, nincsenek vágóképek, de ettől nem lesz unalmas vagy egyszínű, amit látunk - sőt, egy pici vizuális játék is belefér, ha valaki ahhoz is hülye, hogy a kamerába tudjon nézni -, részben a kíméletesen rövid játékidőnek, részben a remek színészeknek köszönhetően.

Ami fontos, nincsenek mellényúlások, kínos poénok, a dolog pedig ezen az alapon a végtelenségig folytatható és bővíthető. Persze nem akarom, hogy a végtelenségig folytassák, mert az azt jelentené, hogy a végtelenségig ülünk otthon, de egy darabig ellennék Hevér Gáborékkal.