Szegény Ewan McGregor mibe keveredett?!

A Szellemíró (2010) régimódi, mégis egy jó kis feszült, politikai thriller, amelyben egy mit sem sejtő író kerül olyan események közepébe, amelyet képtelen irányítani, de képes megérteni - a főszerepben Ewan McGregor és Pierce Brosnan.

Bár kismillió önéletrajz jelenik meg, amelyben zenészek, sportolók, színészek, politikusok, kutyaidomárok, üzletemberek mesélik el az életüket, a híres emberek valójában nem nagyon írnak könyveket. Egyrészt azért, mert nem értenek hozzá, mert ez egy külön szakma, nem a legnehezebb szakma, de akkor is az, másrészt azért, mert a legtöbben nem tudnak erre elég időt szánni a híresember életmódjuk mellett. Ezért vannak a szellemírók, akik a híres emberek helyett, az ő nevük alatt írják meg bestsellernek szánt önéletrajzi műveiket, akik neve rendszerint sehol sem szerepel, viszont rendszerint egész jól megélnek ebből a munkából.

Hősünk, a meg nem nevezett, tehetséges angol író (Ewan McGregor) is néha bevállal ilyen munkát, ha nem is szívesen. Most is csak ügynöke (Jon Bernthal) rábeszélésének enged, amikor az meggyőzi, hogy „segítsen” a brit ex-miniszterelnöknek, Adam Langnek (Pierce Brosnan) megírnia az életrajzát. Ehhez a távoli Martha's Vineyardba, Massachusettsbe kell utaznia, - itt él ugyanis Lang és felesége (Olivia Williams) -, ahol meglepve konstatálja, hogy már volt itt egy korábbi szellemíró, aki belekezdett az önéletrajza. Aztán azt is megtudja, hogy az elődje, aki egyben Lang tanácsadója is volt, rejtélyes körülmények között elhalálozott – azt mondják, részegen a tengerbe fulladt. A meglepetéseknek azonban nincs vége, hamarosan Langet azzal vádolják, hogy jogtalanul letartóztatott brit állampolgárokat adott át az amerikai titkosszolgálatnak, ami háborús bűncselekménynek számít.

Bár nem a politikai thriller Roman Polanski elsődleges műfaja, ő mindig is remekül értett a feszültségfokozáshoz, a kétértelmű helyzetek felépítéséhez, illetve a homályos, fenyegető karakterek mozgatásához. Itt is akad jó pár az utóbbi kategóriából, például a volt miniszterelnök asszisztense (Kim Cattrall – igen, Samantha a Szex és New Yorkból), Lang amerikai ügyvédje (Timothy Hutton) vagy egy tiszteletreméltónak látszó professzor a Harvardról (Tom Wilkinson), Polanski pedig, aki Robert Harris regényéből dolgozott, jól kavarja ezeket a szálakat, és remekül mozgatja a karaktereket. És még jobban mutatja meg, hogy a Szellemíró (2010) főhősét miként szippantja be ez a környezet, a különböző figurák manipulációja és egy olyan erő, amely mindegyik felett áll, és amelyet nem érdemes mindenféle kutakodással és kíváncsiskodással felbőszíteni. Ewan McGregor pedig pont olyan figura, akiről elhisszük, hogy kíváncsi, és azt is, hogy csak egy bizonyos pontig képes uralni a körülötte zajló eseményeket, és pont ezért olyan jó erre a szerepre. Ja, és Lang alakját Tony Blairről mintázták, aki tényleg gátlástalanul kiszolgálta Amerikát és a CIA-t.