V. Henrik angol királyt dróton rángatják a főpapok és a főnemesek. Ráveszik, hogy rohanja le Frankhont, hogy a birodalomhoz csatolja azt. Az ifjú király véres háborút indít a frankok ellen, és hősies példamutatásával megszégyenítő vereséget mérnek a túlerőre. Majd megismeri és megszereti Katalint, az ifjú és szép frank királylányt. S mindeközben lélekben is hosszú utat tesz meg: gondtalan aranyifjúból a népéért felelősen gondolkodó, bölcs uralkodóvá, s a "Föld legszebb kertjének" urává válik. Shakespeare műve nyomán a forgatókönyvet írta: Kenneth Branagh. Kenneth Branagh első rendezése mindjárt 8 nemzetközi díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járó Oscar-t, valamint az év legjobb európai film kitüntetést.
A vak veterán, Norman évek óta bujkál egy lepusztult házban, távol a világ zajától. A lányával, Phoenixszel szigorú szabályok szerint élnek. Phoenix nem jár iskolába, nincsenek barátai, Norman egyedül neveli, pontosabban a túlélésre képezi a lányt. A sötét múltja azonban utoléri a Vak Embert, amikor egy nap egy csoport bűnöző megjelenik, hogy elrabolják a fiatal lányt. A rablók nem tudják, hogy a Vak Ember személyében milyen veszélyes figurával húznak ujjat. A Magyarországon forgatott Vaksötét nagy sikert ért el világszerte, így nem meglepő, hogy elkészült a folytatása. A rendezői székben ezúttal az első részt rendező Fede Alvarez producertársa, Rodo Sayagues ült, akinek ez az első nagyjátékfilm rendezése. A főszerepet ezúttal is az első részben megismert Stephen Lang (Avatar) alakítja. A filmben feltűnik még mellette Brendan Sexton III (A fiúk nem sírnak) és Adam Young (Szexoktatás, Vaják: A vér eredete) is.
A.J., Gordon Cozier, John Rahway és a társaik notórius bűnözők. Olyan gengszterek, akik újra és újra zavarba hozzák a zsarukat a tökéletesen megtervezett és óraműszerű pontossággal kivitelezett bankrablásaikkal. Nincs olyan széf, amely biztonságban lenne tőlük. A csapat ezúttal minden addiginál nagyobb dobásra készül, melynek tétje nem kevesebb, mint huszonötmillió dollár megszerzése. Mint korábban, most is tökéletesen előkészítenek mindent, ám tervüket megzavarja egy megszállott zsaru. Jack Welles, a kemény detektív mindenre hajlandó, hogy elkapja a díszes társaságot.
2001. szeptember 11. szokatlanul meleg nap volt New Yorkban. Will Jimenónak, a kikötői rendőrség (PAPD) tisztjének megfordult a fejében, hogy kivesz egy szabadnapot és hobbijának, az íjászatnak hódol, de azután mégis úgy döntött, bemegy dolgozni. John McLoughlin őrmester, a PAPD köztiszteletben álló veteránja akkor már órák óta ébren volt, mivel minden reggel másfél órát kellett utaznia, míg beért a városba. A két férfi és kollégáik mind Manhattan központja felé tartottak, ahogy mindennap. Ám ez a nap más volt, mint a többi.A riasztásra elsőként reagáló PAPD csapat Manhattan központjából a World Trade Centerhez vonult. Öt férfi, köztük McLoughlin és Jimeno, bementek az épületekbe, és csapdába estek a romok alatt, amikor a tornyok összeroskadtak. Csodával határos módon McLoughlin és Jimeno életben maradtak, de hat méter mélyre temették őket a betontömbök és fémdarabok. Bár nem látták egymást, hallották, hogy mindketten életben vannak, és a következő tizenkét órát úgy élték túl, hogy a családjukról, a munkájukról, a reményeikről és a csalódásaikról meséltek egymásnak. Az ő történetüket mondja el Oliver Stone filmje, a World Trade Center.A film John és Donna McLoughlin, valamint William és Allison Jimeno igaz történetei alapján készült.
Drakulát, a véreskezű vajdát évszázadokkal ezelőtt eltemették, teste mégsem omlott porrá. Hírlik, hogy sírjából éjjelente borzongató kalandra indul, és harapása után mind többen csatlakoznak a temetők mélyén bolyongó vámpírok seregéhez. A félelmetes teremtményt emésztő vágyakozás gyötri elhunyt hitvese után. Egy napon a kastélyba vetődő idegen medáljában meglátja egy lány arcképét, aki kísértetiesen hasonlít egykori asszonyára és útra kel, hogy megkeresse a gyönyörű lányt. London lakói azonban nem készültek fel a pokoli teremtmény érkezésére.
A törékeny alapon álló német demokrácia a belső ellenség fenyegetésétől retteg az 1960-as évek végén, a hetvenes évek elején. A náci korszak generációjának gyermekei, Andreas Baader, Ulrike Meinhof és Gudrun Ensslin harcot hirdetnek "a fasizmus új arca" ellen: az amerikaiak vietnami politikája és a harmadik világ kizsákmányolása ellen. Céljuk emberibb társadalom létrehozása. Ennek megvalósítása érdekében a radikális eszközök alkalmazásától sem rettennek vissza. Megalakítják a Vörös Hadsereg Frakció nevű csoportot, amely háborút indít a demokrácia ellen.
Ezt okozhatja valamilyen hirdetésblokkoló (Adblock) használata, illetve egyes vírusirtók, böngésző kiegészítők, beállítások.
A hirdetés blokkolás kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.
Rendben, kikapcsoltamTovábbi segítségért kattints ide! Köszönjük,