A zene íze, az ízek zenéje – Tóth Endre vendége: Szemere Katalin

2023. január 30. (hétfő) 18:00 Kelet Kávézó és Galéria 1114 Budapest, XI. kerület, Bartók Béla út 29.
2023. január 30. (hétfő) 18:00 Kelet Kávézó és Galéria 1114 Budapest, XI. kerület, Bartók Béla út 29.

Tóth Endre zenetörténész új sorozata arra keresi a választ, hogy milyen kapcsolódási pontokat találhatunk az egyes érzetek, érzékszervek és művészeti ágak között, minden esetben a zenéből kiindulva, és minden alkalommal egy meghívott vendég segítségével. Január 30-án a zeneművészet és a konyhaművészet kapcsolatát boncolgatjuk, vendégünk pedig Szemere Katalin újságíró lesz, a 100 keksz, amit szeretsz című könyv egyik szerzője, a népszerű Presszó-beszélgetések vezetője, aki korábban a Népszabadság kultúra rovatánál dolgozott, majd a BBC GoodFood Hungary magazin főszerkesztője is volt.

A zene a lélek tápláléka, szoktuk mondani, és nemcsak a zeneszerzők, de a mesterszakácsok is kompozíciókat alkotnak. De vajon milyen zenei asszociációkat kelthet bennünk egy íz, egy gasztronómiai élmény, és vajon inspirálhat-e zene egy új receptet? Mozart zenéje minden esetben édes, akárcsak a róla elnevezett marcipángolyó, és reggelire talán megfekszi a gyomrunkat egy Wagner-ária, de a vacsora mellé már lehet, hogy jól esik? És azt vajon meg tudja-e mondani valaki, hogy milyen bor passzol egy Beethoven-szimfónia mellé és miért? Talán nem is gondolnánk, de a zene és a gasztronómia is gyakran jár kéz a kézben, gondoljunk csak Rossinire, aki imádott főzni és új ételeket kreálni, vagy olyan ételek és italok által inspirált muzsikákra, mint Bach Kávékantátája, Bernstein La Bonne Cuisine című dalciklusa vagy Jean Françaix műve, az Ode à la gastronomie.

Hermann Hesse Az üveggyöngyjáték című regénye a disztópikus Kasztáliában játszódik, egy olyan világban, ahol már nem születik új szellemi-művészi produktum, vagyis az „üveggyöngyjáték” a már meglévő alkotásokkal „játszik”, azok összefüggéseit kutatja. A képzettársítás vonatkozási pontokat teremt különféle érzetek összekapcsolásával a zene és valamilyen más tudományos, művészeti vagy természeti jelenség között. Hesse könyvében például megjelenik egy nagyon szép asszociáció, amelyben a főhős egy kora tavaszi sétán érzett zsenge bodzaillatot egy Schubert-dalhoz, annak kezdőakkordjához hasonlít, így hozva létre benne egy örökérvényű képzettársítást.