A természet általános és pszichológiai jótékony hatásai jól ismertek a mindennapi életben is: mindenki "tudja", hogy miért jó szabadban tartózkodni. A környezetpszichológia ezeket az evidensnek tartott hatásokat (is) kutatja, hogy egyrészt jobban megértsük ezeket a folyamatokat, másrészt tudatosabban tudjuk alkalmazni ezeket például a városi stressz kimerítő hatásainak csökkentésére vagy a nehéz válsághelyzetekben (pl. COVID) kialakuló fáradtság, kiábrándultság ellensúlyozására.
Számos kérdés újabban merült fel: ha jól vagyunk, akkor is szükség van a természetre? Mennyire jó hatású a nem vagy kevésbé természetes természet (pl. egy ember által kialakított park)? A virtuális természetélmények is pozitív hatásúak? És meddig számíthatunk a természet jótékony erejére, ha így élünk, ahogy mostanáig?