Beszélgetőtárs: Szarka Klára

Az Élet és Mű beszélgetéseken egy, a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiség – minden hónapban más és más – lesz a vendég. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Bár életművük már az analóg korszakban fontossá vált, kíváncsiságuk és aktivitásuk a mai napig szinte semmit sem változott a fényképezés technológiai és szerkezeti változásai során. Jártasak a közelmúlt történetében, de élesen látnak rá a jelen problémáira s van képzetük a jövő távlatairól is. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is.

Ő Kubában csodálkozott rá a víz alatti természet gazdagságára a 80-as évek közepén. Mi pedig, fotót kedvelők, kiállítások látogatói az ő képeit látva tátottuk el a szánkat jó évtizeddel később: így is lehet a tengerben fényképezni? Magyarországon ő alapozta meg a víz alatti természeti világ értő és kreatív fényképezésének máig tartó virágzását. Már gimnáziumi éveiben vonzotta a természetjárás. De eredetileg kohómérnöknek tanult, aztán a médiával is foglalkozott. Több mint húsz éve pedig az egész életét a búvárfotózásra tette föl. A trópusi vizek színes világát szereti leginkább. Saját elmondása szerint különösen az apró vízi lények megörökítése lett a szenvedélye. Ha nem fotózhat, nem is merül. „Fényképezőgép nélkül nem tudom elképzelni a búvárkodást.” Majd négy évtizednyi búvárfotós pályája jól modellezi ennek a műfajnak az átalakulását, professzionalizálódását is. Számos hazai és nemzetközi díjat bezsebelt már a tőzsgyökeres miskolci Dombóvári Tibor. A Natgeóban és más fontos kiadványokban jelentek meg képei. Roncshajók felkutatásában is részt vett operatőrként vagy producerként is.