Tárlatvezetés a Magyarországi művészet 1600-1800 között c. kiállításban

A tárlat alapvetően az időrendet követve, azon belül tematikus egységekben mutatja be a különféle tárgytípusokban gazdag gyűjteményt. A 17. századi egyházi művészet és halotti kultusz emlékeit kolostori képek, epitáfiumok és halotti portrék képviselik. A barokk főúri kastélykultúrát portrékkal, csendéletekkel, festett kárpittal és egy ritka betlehemes szekrénnyel idézzük meg. A külföldön komoly festői karriert befutott Bogdány Jakab és Mányoki Ádám képei a csendélet és portré műfajának legjobbjai. Különteremben kerül bemutatásra a barokk gyűjtemény egyik leglátványosabb része, a monumentális műveket felvonultató 18. századi egyházi festészet és szobrászat, amelyet festett, aranyozott faszobrok, gazdag színezésű oltárképek képviselnek. A régióban meghonosodott olaszos bécsi barokkot osztrák, főképp bécsi festők és szobrászok hozták Magyarországra, mint a zseniális Franz Anton Maulbertsch freskó- és oltárképfestő, aki életműve jelentékeny részét alkotta hazai egyházi megrendelésre. A felvilágosodás időszakának művészetét a jelenlegi kiállításon Dorffmaister István szentgotthárdi pannósorozata képviseli, amely a késő barokk történeti festészet főműve.