A Budapesti Tavaszi Fesztivál művészettörténeti ismeretterjesztő távmozijában A művészet templomaisorozat öt filmje a festőművészet nagyjai: Frida Kahlo, Salvador Dalí, Tintoretto, az impresszionisták és Kacusika Hokuszai életét, forradalmi műveik keletkezésének körülményeit mutatja be.
A Shakespeare tragédia ihlette Verdi operát Antonio Pappano vezényli, a sztár énekesek közt ott találjuk Anna Nyetrebkót, Željko Lučićot és Ildebrando D’Arcangelót. Verdi egy életen át rabja volt Shakespeare műveinek. Ez a szerelem a Macbethtel kezdődött, azzal a darabbal, amelyet „az emberiség egyik legnagyobb alkotásá”-nak tartott. Librettistájával, Francesco Maria Piavéval Verdi arra vállalkozik, hogy „valami rendkívülit” hozzon létre. Zsenialitásuk a librettó minden hangjegyében felismerhető. Verdi e darabjában a legteátrálisabb: démoni energiáktól duzzad. A hadvezér Macbeth Skócia királyának oldalán harcol, azonban ‒ amikor boszorka küldöttek azt jósolják, hogy maga is király lesz ‒ könyörtelen ambíció sarkallja őt és feleségét szörnyű tettek elkövetésére. A gyilkosságok árán valóban király lesz, de intrikák és mészárlás fémjelzik rövid, elátkozott uralmát. A boszorkák egy másik jóslata is teljesül: Macbeth és felesége életüket vesztik, és győzedelmeskedik az igazság. Phyllida Lloyd a The Royal Opera számára rendezett, 2002-es produkciója gazdagon árnyalt; a fekete, a vörös és az arany színek dominálnak benne. A boszorkákat Anthony Ward jelmeztervező furcsa, bíbor turbános teremtményeknek álmodta meg, akik minden időkben a Sors küldöttei. Lloyd Macbeth gyermektelenség miatti mély fájdalmát érzi meghúzódni a szörnyű tettek hátterében. A The Royal Opera jelen előadása Verdi 1865-ös, párizsi opera-átdolgozását vette alapul, amelyben szerepel Lady Macbeth izgalmas “La luce langue” áriája.
