Fesztivál

Magyar Kézműves Szövetség - Nyitott Műhely Program

Vigadó tér
2019. április 20. (szombat) 10:00 - 2019. április 22. (hétfő) 17:00

Helyszín:

Vigadó tér
1051 Budapest, V. kerület

Legnagyobb egyházi ünnepünk a húsvét. A Magyar Kézműves Szövetség tagjai az ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományokkal, népszokásokkal változatos tojásfestési technikákkal várják április 20-22-e között 11.00-17.00 óráig a Vigadó téren az érdeklődőket.  Különböző tojásdíszítési módszerekkel várnak benneteket, a húsvéti készülődés jegyében lesz tojásfestés, -patkolás, -karcolás, -csipkézés és írókázás is.


Csángó hitvallás
„Aki húsvétkor nem fest piros tojást, nem hiszi, hogy Krisztus feltámadott.”


Tojásfestés
Egyszínű, viaszolt tojásokra alkalmaznak más-más motívumokat, somogyi, zalai, tolnai, baranyai, erdélyi, felvidéki mintákat. Minden tájegységnek van saját minta-kincse. Úgy, mint a népviseletben, vagy a fazekasságban. Vannak egyszerűbbek, ahol jellemző a piros. Ez a leggyakoribb és vannak több színűek. Minden területen más virág a jellemző minta, a Nyírségben például a búzavirág, de több tájegységre jellemző a tulipán.


Patkolás
Van egy tojásdíszítési mód, amit a világon csak Magyarországon és a környező magyarok lakta területeken készítenek, ez a tojáspatkolás. A szájhagyomány szerint régen, körülbelül az 1800-as évektől a patkolókovácsok készítették, hogy ezzel is bizonyítsák szakmai tudásukat. A kifújt tojásokra fém vereteket, abroncsokat, de többnyire patkókat szegeltek fel. A régi időkben nagy becsben tartott ünnepi ajándék volt. Ma már kuriózum, gyűjteményekben, aukciókon fellelhetők régi darabok is.
Magyar találmánynak számít tehát ez a nem mindennapi eljárás. Mestere, Kiss Kálmán ars poétikája a tojáspatkolásról: „sok érdekes és világhírű dolog, amire büszkék lehetünk, de ez a találmány csak a miénk, a magyaroké. Máshol a világban nem művelik… A tojáspatkolás bizony hungaricum.” Nem csak patkóval lehet ékesíteni a tojásokat. Általában jellegzetes kovács-szerszámok, de más érdekes tárgyak is kerülhetnek rá, ami fém. A kifújt tojásra kicsi fémdíszeket tesznek, amelyek többnyire patkó alakúak, de gyakorlatilag bármi lehet a díszítés. Népszerűek például a sarkantyúk, abroncsok is. A művelet rendkívüli precízséget, fegyelmet és koncentrációt igényel.


Karcolás
A karcolás a legrégebbi technika. Kitűnő írónk, Móra Ferenc régész volt. Ő tárt fel avar kori sírokban karcolt tojást. Az irókázás például sokkal ismertebb a tojáskarcolásnál. Azért, mert nincs olyan gazdag mintakincse. Régen általában a férfiak készítették, mégpedig úgy, hogy bicskával karcolták a mintákat. És persze nem rajzolták le, nem dokumentálták a motívumokat. A szakkönyvekben csak megemlítik, hogy karcolt tojás, van néhány kép is, de nehéz autentikus mintát találni.


Csipkézés
Leginkább a halasi csipke mintáját használják. Ezzel a technikával leheletvékony vonalakat húznak. Így aztán a csipke gyönyörű vonalvezetése szemet gyönyörködtető


Irókázás
„A népi viaszolt technikához nem kell más, mint egy jó gica. Mi az a gica, másnéven íróka? Az íróka segítségével a népi iparművészek a forró viasszal „írni" rajzolni tudnak a tojásokra.


A tojások előkészítése
Sokan azt gondolják, nehéz kifújni a tojást... Pedig elég hozzá a patikából egy nagy fecskendő, s kell egy vastag tű. Hegyes késsel meg kell bontani a tojás két végét, ezután az injekciós tűbe felszívni a levegőt, és azt belenyomni a tojásba. Ezt kétszer, háromszor célszerű megismételni, majd legalább kétszer ki kell öblíteni a tojást. Amint megszáradt, indulhat az alkotás.


A tojásfestők:
Báling Aranka - tojásíró
Népi iparművész, kézműves oktató, Magyar Kézműves Remek-díjas, többszörös AMKA elismert.
Berszánné Román Erzsébet - tojáskarcoló
Népi iparművész, háromszoros Magyar Ķézműves Remek-díjas.
Lévainé Erdős Tünde – tojáspatkoló
Rózsa Terike - tojásíró
Tojásfestő népi iparművész
Simon Kata - tojásíró
Magyar Kézműves Remek címmel jutalmazták 2016-ban. A Népművészet Ifjú Mestere díjat 2018-ban nyerte el.