Albertfalva önnállósága: 1819-1950

A ráckevei uradalom, mint korona-birtok, Mária Terézia királynő sorrendben ötödik gyermeke, Mária Krisztina főhercegnő Wettin Albert Kázmér Ágost (1738-1822) szásztescheni herceggel 1766-ban kötött házassága után nászajándékként került a fiatal hercegnő birtokába. Halála után az uradalmat férje örökölte, aki királyi helytartóként tevékenykedett Magyarországon. A ráckevei uradalom prefektusa, Georch Illés - Albert herceg engedélyével - 1819 március 1-jén jelentette meg azt a hirdetést, melynek értelmében 50 házhelyet jelölnek ki a Fehérvár-felé vezető út mentén, annak két oldalán. Tulajdonképpen ekkor kezdődött meg a település kialakulása, ezt követően szakadt el Promontortól. Ezért tekintjük e dátumot Albertfalva születésnapjának. A helység a betelepülők többségét alkotó szászokról a SACHSENFELD (Szászföld) nevet kapta. E névvel találkozunk már az 1825-ben megjelent pecséten is. (l. fénykép) A későbbi idők folyamán kapta a település - Albert herceg emlékét megőrizendő - előbb az Albert-falu, majd később a végleges Albertfalva nevet. E névváltozásokat a múzeumban látható pecsétek is tükrözik az idő előrehaladtával. Van olyan pecsét is, melyen mind a magyar, mind a német felirat megtalálható. Előkerült 12 levelező képeslap is, melyek a település életét, iparának fejlődését, az építkezéseket mutatják be. Az eredeti képeslapok szintén megtalálhatók a múzeumban. Albertfalva, mint falu 1900-ban nyerte el a község elnevezést, 1910-re pedig nagyközséggé nőtte ki magát. Nagy Budapesthez 1950. január 1-vel csatolták. Ekkor szűnt meg önállósága, mely 131 évig tartott. A Budapesthez való csatolás 50. évfordulójára készült el az a kiállítás, mely Albertfalva önállóságának éveit hivatott bemutatni kronológiai sorrendben hat másfél négyzetméteres tablón. A tablókon megtalálhatók a település kialakulásának előzményei, a római kori idők, a középkori épületmaradványok képei, a kutatások során fellelhető első tulajdonos - Savoyai Jenő - portréja is, a ráckevei birtokhoz való tartozás körülményei, a Mária Terézia kor intézkedései, az első születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzések másolatai, az első pecsét, az első térképen való megjelenés, a legrégebbi, 1828-as keresztlevél, mely a múzeum birtokában van, valamint minden nagyobb eseményt, történést megörökítő dokumentum, mely a település életében bekövetkezett. 9