2010. május 22-től látható új kiállítás a pécsi Jakováli Haszan-dzsámiban, amely az iszlám világába vezeti el a látogatót. A pécsi kórház mellett található dzsámi egyik különlegessége, hogy az utóbbi évtizedekben a muszlimok ismét imahelyként használják a műemléket, bár minaretjében már évszázadok óta nem hangzik fel a müezzin imára hívó hangja.

A hajdani török hódoltság több száz muszlim imahelye közül alig tucatnyi érte meg napjainkat, mindközül Jakováli Haszan pasa pécsi dzsámija maradt fenn a legépebben, amely kupolájával, szamárhátíves ablakaival, csaknem ép minaretjével mutatja, hogy milyen is lehetett egy igazi muszlim imahely. 2010. május 22-én, ?Allah útján" címmel új kiállítás nyílt a pécsi Jakováli Haszan-dzsámi kiállítóterében.
A sajtótájékoztató - és egy kiadós tavaszi zápor - után, délután 15 órakor kezdődő megnyitón Dr. Bardi Terézia, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága tudományos igazgatóhelyettesének bevezetője hangzott el, majd Prof. Dr. R. Várkonyi Ágnes akadémikus beszélt a 16-17. századi török-magyar kapcsolatokról, elsősorban az együttélés pozitív kulturális vonatkozásait emelve ki, továbbá - gazdag korabeli forrásanyaggal - érdekes betekintést nyújva a hódoltság talán kevéssé ismert mindennapjaiba is.

A megnyitó beszéd után Dr. Romváry Ferenc művészettörténész mutatta be Sudár Balázs: A pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi című, frissen megjelent könyvét. A két beszéd között és után maga a szerző, Sudár Balázs és Kasza Roland (Canlar együttes) adott ízelítőt a keringő (mevlevi) dervisek vallási zenéjéből. A dzsámi kertjében ünnepélyes állófogadásra is sor került, amely során a közönség török ételspecialitásokat kóstolhatott meg, illetve mentás limonádéval olthatta a szomját.

A most nyílt kiállításon a látogató az iszlám kultúra és vallás világába kap betekintést: ?az iszlám öt oszlopának" tartott - a muszlim hívő által betartandó - alaptételeket tárgyak jelképezik négy fülkeszerűen kiképzett tárlóban, míg az ötödik és egyben legfontosabb tétel, "a hit megvallása", a terem mennyezetén olvasható arab írással.

A tárgyak javarészt a 16. századból, illetve a dzsámi és a hozzá kapcsolódó kolostor építőjének, a 17. században élt Jakováli Haszan pasának a korából származnak, s a tükrökkel borított teremben különös hangsúlyt nyernek. A látogató a kiállító helyiségből egy sötét folyosón juthat el magába a dzsámiba, amely fénnyel átitatott belső terével hatásos ellenpontja a felé vezető útnak.

Sudár Balázs könyvének megjelenése, valamint az Allah útján című kiállítás az NKA támogatásával valósult meg.