Kiállítás

Andreas Werner: We Dreamed of a Past Future

Viltin Galéria
2019. szeptember 11. (szerda) 19:00 - 2019. október 19.

Helyszín:

Viltin Galéria
1054 Budapest, V. kerület Vasvári Pál utca 1

Szezonnyitó tárlatán a VILTIN Galéria örömmel mutatja be Andreas Werner első magyarországi egyéni kiállítását. A fiatal osztrák művészgeneráció egyik legtehetségesebb és -elismertebb alkotója legújabb műveiből állította össze a kiállítótér falain - szigorúan klasszikus rendezésben - kibontakozó történetet.


Andreas Werner életét és alkotói pályáját számos világtól való elvonulás - olykor kisebb kalandokkal tarkított felfedezőút - kíséri. Időszaki remetesége alatt a ki- és befelé figyelés váltakoztatásával önkéntelen szintézist alakított ki önmaga helye, a múlt és képzeletbeli jövője között. Gyakran tűnődik el létezesünk alapvető kérdésein, behatóan vizsgálva helyünket az univerzumban.


A romantikus tájfestészet idealisztikus, vagy utópisztikus hagyományától eltávolodva, Werner munkáit a huszadik század első felére jellemző konstruktivista-metafizikus irányzat építészeti térkonstrukciói ihlették. Gondolatának inspirációs forrása a tudomány, a tudományos-fantasztikus irodalom, valamint a filmgyártás hőskorának a kora-modernitásra épülő utópisztikus alkotásai. Stanisław Lem, Alejandro Jodorowsy, Fritz Lang alkotásai ugyanúgy hatottak rá, mint Hermann Oberth, vagy Wernher von Braun tudományos eredményei.


Első önálló budapesti kiállításának anyaga az idén nyáron, a litvániai Nida Art Colony művészeti rezidenciaprogram során, született meg. Werner már konkrét elképzelésekkel érkezett oda, amelyeket a Stanisław Lem Ijon Tichy-ciklushoz tartozó Csillagnapló (1957) című futurisztikus kalandregény inspirált. A főhős, Ijon Tichy kozmikus szindbádi utazása, illetve „világágainak” egyike elevenedik meg a galéria terében. A csillagtérképek metaforájaként megjelenő, finoman modellált, légies frottázs alapra készült rajzai a kozmikus utazás, az úton levés dokumentumai az átfogó egységet képező kiállítási installációban. A tárlat másik részében a mértani elemekből építkező, a szerkezethangsúlyos rajzain a funkciótlan konstruktumok tömege dominál, miközben egy légüres, minden vizuális jelet vagy kontextust nélkülöző térben lebegnek. A klasszikus architektúrát idéző, egyszerre súlyos blokkokkal tagolt objektumok szürrealitását e súlytalanság tudatosítja bennünk, miközben a túlzó perspektívából megrajzolt kompozíciók monumentalitása orosz konstruktivista előképeket idéznek. Az absztrahált, két és három dimenziót egy műbe sűrítő modellek architektonikus elemekből álló építmények, amelyek metaforaként szolgálnak a technicizált társadalomból az ember nélküli táj és urbánus közeg irányába való kilépés szándékára. Werner díszletszerű, csak külső jegyekkel rendelkező statikus építményei ugyanakkor a fantáziavilágtól távolodva, inkább egy saját ikonográfia pilléreiként tekinthetőek, amelyeket a szubjektum létállapotának esztétikai kivetüléseként értelmezhetünk.


A korábbi, festői és grafikai elemeket ötvöző, gyakran líraibb megfogalmazású munkái most expresszívebb vizuális kifejezést kaptak. A tudományos mesevilág/fikció és technológiai utópia találkozik Werner kontrasztos monokróm képein, amelyeket a korábbi ciklusok romantikus tájfelfogása után az ismeretlen utáni vágyakozás képi megfogalmazásának tekinthetünk.


Andreas Werner (1984, DE-AT) Bécsben él és dolgozik. A Bécsi Képzőművészeti Akadémia grafika szakán Gunter Damisch tanítványaként szerzett diplomát 2012-ben. Előtte, 2004 és 2006 között a bécsi Iparművészeti Egyetem grafika szakán tanult, illetve a Bécsi Egyetem színház-, film- és médiatudományi karát látogatta 2003-tól 2005-ig. A számos elnyert nemzetközi rezidenciaprogram között az Alsó-Ausztria Művészeti Ösztöndíj keretében és a Krinzinger Projekte rezidenseként is hosszabb időt töltött Magyarországon az elmúlt évek folyamán. 2016-ban elnyerte a Bécs városa által fiatal művészek számára biztosított MUSA-díjat, valamint kitüntették az Alsó-Ausztriai Képzőművészeti Díjjal is. Művei számos osztrák magán- és közgyűjteményben (Akademie der bildenden Künste Wien, Universalmuseum Joanneum/Neue Galerie Graz, Osztrák Köztársaság Gyűjteménye – 21er Haus Bécs, Bécs Város Gyűjteménye, Niederösterreich Tartományi Gyűjtemény), valamint a Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria gyűjteményében is megtalálhatóak.

Hozzászólások

Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Évszázados roma balladák és ritmusos pergetők a Müpában.

Jegyvásárlás