A sors különös játéka sejlik fel abban, hogy e mostani aukción együtt kerülhet közönség elé Galimberti Sándor Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című képe, valamint Rippl-Rónai József méretével és kvalitásával is kiemelkedő alkotása, a Fésülködő nő. Mindkét kompozíció 1909-ben, több, mint száztíz évvel ezelőtt, a modern magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb esztendejében született. A magyar nabis és fiatal pártfogoltja egyaránt az enteriőr műfajában alkották meg vitathatatlan remekműveiket: e két kép a világ bármely múzeumában, a legnagyobb nemzetközi festősztárok közvetlen közelében is egyöntetű elismerést váltana ki.

Galimberti, Rippl-Rónai, Gauguin, Thonet, egy váza és a sárga fal
A magyar fauve festészet egyik legjelentősebb képviselője, az egykor Matisse-szal is kiállító Galimberti Sándor életművét csupán 29 festmény reprezentálja. E szám különösen annak fényében tűnik megdöbbentőnek, hogy még Csontváry legendákkal övezett művészi hagyatéka is több mint háromszor ennyi művet számlál. Ráadásul Galimberti ismert festményei közül 18 közgyűjteményben van, és csupán 11 alkotása található magángyűjtők kezében – kevesebb, mint ahány Csontváry-kép. Szinte hihetetlen, de igaz: az elmúlt száz évben mindössze négy festmény került aukcióra e gyémánt ritkaságú életműből. (A szocializmus évtizedei alatt a Bizományi Áruház Vállalat további két művet bocsájtott árverésre Galimberti neve alatt, de – jelemző módon – valójában egyik sem volt a festő alkotása: 1972 decemberében Simon János György Tabán című képét, 1974 tavaszán pedig Dénes Valéria festményét szerepeltették tévesen a művész alkotásaként.)

Az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel nem csak az életmű, de a magyar fauve festészet, sőt a magyar modernizmus egészének is kiemelkedő darabja. Összefoglaló, programalkotó főmű: tiszteletadás az ihlető elődök példája előtt, miközben a kubizmus felé vezető utat is felvillantja. Galimberti 1903 táján ismerkedett meg a Párizsból Kaposvárra visszaköltöző Rippl-Rónai Józseffel. A két művész barátsággá érő kapcsolata 1907 körül mélyült el igazán, amelynek következtében 1908 végétől kezdve a fiatal festő közel fél évre beköltözhetett a Róma-villa egyik melléképületébe. Míg Rippl-Rónai szokásához híven a téli és koratavaszi hónapokat budapesti műtermes lakásában töltötte, addig Galimberti az idősebb mester kaposvári otthonában dolgozott. Itt és ekkor, 1909 tavaszán festette meg a most először aukcióra kerülő főművét, az Enteriőr Thonet-székkel és Gauguin-metszettel című kompozíciót.
Az ihletet adó helyszín az 1908 nyarán megvásárolt Róma-villa, pontosabban az apró „kastély” hangulatos parkjában álló földszintes műteremház, amelynek falait Rippl-Rónai instrukciói alapján alig pár hónappal korábban festettek élénk sárgára. „Ez a sárga szobafal volt az első rezdülés a »modern« életvitelhez.” – írta a most aukcionált festményen is látható, ikonikus színről a Róma-villában többször is megforduló Bernáth Aurél. Galimberti képének másik jellegzetes motívuma a fehér kerámiaváza és a vörösre festett Thonet-szék: mindkét használati tárgy végigkísérte Rippl-Rónai életét és gyakran megjelent festményein is. A közelmúltban sikerült azonosítani a kép bal oldalán látható színezett fametszetet is. Gauguin Te Atua, vagyis Az istenek című, azóta sajnos elveszett alkotását Rippl-Rónai magától a művésztől kapta ajándékba, mikor 1894-ben Párizsban meglátogatta.
Az elmúlt 110 évben ez az ötödik és egyben a legjelentősebb Galimberti-festmény, amely aukcióra kerül: a kiviteles alkalom igazi szenzációt jelent a hazai művészeti és műkereskedelmi életben.

A legkomplexebb Rippl-festmény
A Rippl-életmű egyik legjelentősebb, legnagyobb méretű kukoricás képe, a Fésülködő nő a Kieselbach Galéria aukciójának másik sztár-darabja. A mű Galimberti festményével egy időben, 1909 kora tavaszán született a művész legendás, Kelenhegyi úti műtermében. Az akt, az enteriőr és a csendélet műfaját egyesítő, páratlanul gazdag kompozíciójú, a legtöbb motívumot egyesítő alkotás magán viseli a kukoricás stílus valamennyi erényét. A Fésülködő nő legkarakteresebb színe a Galimberti alkotásán is domináló, a Rippl-képek védjegyévé váló élénk sárga, amelyet hangsúlyos vörösök, a kanapé háttámlájának türkize, a jobb oldali kendő feketéje, valamint az akt körül elhelyezett kék és fehér foltok egészítenek ki. Ami a képet elemeli a korszak jól ismert enteriőrjeitől, az szokatlanul komplex struktúrája, az a bonyolult szerkezet, amely folyamatosan izgatja és mozgásra kényszeríti a befogadó tekintetét.

Egy korai Czóbel-főmű hazatért
Rippl-Rónai és Galimberti festményeihez hasonlóan a magyar modernizmus klasszikus korszakát, a 20. század első évtizedét reprezentálja Czóbel Béla külföldről hazakerült főműve, a Gyermekek a réten. A Claude Monet és Ferenczy Károly alkotásait idéző, méretével is kiemelkedő alkotás Nagybányán készült 1904-ben, egy esztendővel azelőtt, hogy Czóbel Párizsból visszatérve kirobbantotta az egész magyar modernizmust új utakra lendítő fauve forradalmat. Közeli képkivágásban nagybányai kisgyerekek - négy kislány és egy kisfiú - láthatók fényképhez hasonlóan komponálva. Figurájukat Czóbel széles, pasztózus ecsetvonásokkal fogalmazta meg, hagyva, hogy a plein air szikrázó napfoltjainak és mély árnyékainak vibráló felületrendszere szervezze a képet. A ragyogó napsütés helyenként összesűrűsödik, plasztikus, zsírosan traktált festékidomokká áll össze, például – a Ferenczyt idéző módon háttal ácsorgó – fiúcska jobb ingvállán, vagy a mellette guggoló lányka okkeres ruhácskáján, vagy még inkább a középen üldögélő kislány vállain, fejbúbján és térdein. Czóbel ritkán látott mennyiségben adagolta a masszív olajfestéket, tapintásra ingerlő, tömény foltokat hozva létre, talán egyenesen a tubusból nyomva a vászonra. A jólnevelt „pleinairizmustól” ez a fajta expresszív felületképzés idegen volt, ez már a „faragatlan fauve” Czóbelt vetítette előre.

Még különlegesebb az az eljárás, ahogy Czóbel életre keltette a vadvirágos mezőt. A fiatal piktor nem egy harsogó zöld nagybányai domboldalt ábrázolt a távolban, hanem szinte odaszúrta festőállványát a gyerektársaság közepére, hogy kissé felülnézetből, nagyon közelről tanulmányozhassa a rájuk eső fényeket – és a növényeket. A nézőpont miatt a mező felülete szőnyegszerűen tölti ki a környezetet, semmit nem látunk a jellegzetes, kék nagybányai égből és helyette tapintani lehet a virágok szirmait. És ez nem költői túlzás, a zölddel, sárgával és barnával húzott füvek kesze-kusza szőttesének közepén a virágfejek szinte kidudorodnak a vászonból.

Egy fauve remekmű a Nyolcak festőjétől
Márffy Ödön múzeumi rangú alkotása, az 1910-es években készült Álló női akt a felszabadult, tiszta festőiség egyik legszebb hazai példája.
A Kernstok Károly legendás nyergesújfalui kertjében álló, napfényben fürdő meztelen női test szinte izzik a tompítatlan erejű, végletekig felfokozott színek kavalkádjában, a valóságtól elszakadó, artisztikus foltok örvénylő áradatában. A kontraposzt látványos S-alakba hajlítja meg a testét, lehajtott feje fölé tartott jobb karjával védi magát a nyári nap szikrázó fényével szemben. Az expresszív eszközökkel megjelenített akt hunyorítva fotószerűen illuzionisztikus látvánnyá áll össze, szinte érezni a perzselő nyári nap ellenfényében fürdőző modellt.
A Párizsban és Budapesten is többször kiállított, számos alkalommal reprodukált kép a korszak és az egész életmű egyik jól ismert, kiemelkedő darabja.

A Nagy Gatsby Budapesten és a keleti parton – Széchenyi, Batthyány, Vanderbilt
Az aukció egyik legizgalmasabb tétele, gróf Batthyány Gyula Zsoké-klub című festménye egykor gróf Széchenyi László és felesége, Gladys Moore Vanderbilt gyűjteményében volt. A Nagy Gatsby hangulatát és képi világát idéző alkotás hosszú évtizedeken át Newportban, a legendás Vanderbilt-házban volt, abban a több mint hetven szobás, reneszánsz stílusú palotában, mely mindmáig a gazdagság, a siker szimbóluma, Amerika aranykorának monumentális jelképe. Az óceán partján álló épület – ahogy világszerte ismerik, a „The Breakers” – a 19. század utolsó éveiben készült Cornelius Vanderbilt megrendelésére. A jóval több mint százmillió dolláros vagyont felhalmozó iparmágnás fényűzően, kitűnő ízléssel berendezett palotája az amerikai társasági élet legelegánsabb, legfényesebb színtere volt.

A kép egykori tulajdonosa, Gróf Széchenyi László, a „legnagyobb magyar” egyenes-ági leszármazottja, Washington majd London népszerű „ambassador”-ja, bájos és mérhetetlenül gazdag felesége oldalán Magyarország és Amerika legfelsőbb elitjének megbecsült tagjaként élte életét. Estélyeket, fogadásokat adott, hazájában tagja volt a státuszának megfelelő társaságoknak, egyesületeknek, kaszinóknak, köztük természetesen az elit elitjének, a Magyar Lovaregyletnek, népszerű nevén: a Zsoké-klubnak.
Az 1827-ben, éppen Széchenyi László őse, István által alapított Egylet a magyar arisztokrácia legexkluzívabb szervezete és találkozóhelye volt. Érthető, hogy kivételes alkalom, de leginkább kivételes személy, gróf Batthyány Gyula kellett ahhoz, hogy a Zsoké-klub rendezvényét reprezentatív festményen örökíthesse meg.

Örökzöld slágerek: Vaszary János alkotásai
Szintén a Széchenyi-család egy nevezetes tagja, Széchenyi Miklós nagyváradi püspök volt a az első tulajdonosa Vaszary János A kertész című, 1893-festett képének. Az életmű korai korszakát reprezentáló festmény mellett egy igazi mondén hangulatú remekmű, a művész 1935 körül festett Art deco nője is az aukció legjelentősebb alkotásai között kapott helyet. A magyar művészet, műgyűjtés és műkereskedelem nagy kedvence a kor nőideálját fogalmazta képpé páratlanul elegáns, utánozhatatlanul virtuóz festői stílusával. Ha van könnyed, légies, elegáns és mondén, egyszerre pesti és párizsi festészet, akkor Vaszary Art deco nő című képe ennek egyik legszebb, legszerethetőbb példája.

Munkácsytól Tandoriig
Az aukció anyagából mindenképpen említést érdemel még Munkácsy Mihály frissen felbukkant, egykor a híres schweinfurti Georg Schäfer magángyűjteményét gazdagító tájképe, Korb Erszébet és Koszta József alkotásai, Mattis Teutsch János a festő monográfiájának címlapján is látható képe.
Külön blokkot alkot az a különleges műcsoport, amely bepillantást enged a 2019-ben elhunyt különc költőzseni, Tandori Dezső gyűjteményébe és otthonába. Tandori december 8-án lett volna 83 éves és két éve halt meg.

Egész életében gyűjtötte maga körül a tárgyi dokumentumokat és a válogatott, különleges kortárs műtárgyakat. Ezekből számtalan megőrződött a hagyatékban, most ez a bemutatkozásként felvillanó bepillantás lehetőséget ad a közönségnek nyolc alkotás és hét Tandori által készített képvers megvásárlására ebből az eddig hermetikusan elzárt, titkos birodalomból.

Gyűjteménye olyan neveket sorakoztat fel, mint Anna Margit, Perlrott Csaba Vilmos, Hencze Tamás és Keserü Ilona.