Bencs Dániel, Leitner Levente: Éden

2021. június 21. (hétfő) 00:00 - 2021. július 31. Nagyházi Contemporary 1055 Budapest, Falk Miksa utca 13
Bencs Dániel képzőművész
Leitner Levente képzőművész
+ 2 kép
2021. június 21. (hétfő) 00:00 - 2021. július 31. Nagyházi Contemporary 1055 Budapest, Falk Miksa utca 13
Bencs Dániel képzőművész
Leitner Levente képzőművész

Az éden szó jelentése: öröm, gyönyörűség. Az édenkert, egy érintetlen, tiszta természeti táj, amelyben az első emberpár a bűnbeesés előtt boldogságban élt, és amelyből később kiűzetett. A végtelen boldogságban és súlytalan örömökben, bűn és bajok nélkül töltött időszaknak a tudás fájának megkörnyékezése vetett véget. Az alma leszakításával megtörtént a bűnbeesés, megszületett az ősbűn mítosza. A paradicsomi létállapot megszűnésével, Ádám és Éva halandókká váltak és a paradicsomtól keletre telepedtek le, ahol immár egyedül kellett boldogulniuk. Az ősállapot elvesztése után találkoztak először az emberi sors nehézségeivel, a kudarcokkal és szenvedéssel.


Az emberiség letelepedésének időszakával kialakult a földművelés és lassanként kibontakoztak a magaskultúrák. Később az agrártársadalmak majd az indusztrializmus korával még árnyaltabbá vált kapcsolatunk a természeti környezettel. Jelenkorunk egyik nagy kérdése, hogy megállítható-e a klímakatasztrófa felé vezető folyamat, illetve hogyan érhetünk el változást a környezethez való hozzáállásunkban. Egyesek szerint az emberiség a civilizáció kezdete óta a teremtés középpontjaként definiálja önmagát, mint elsődleges, a természeti világ fölött álló, annak uralására született teremtményt. Mások úgy gondolják, hogy a harmónikus együttélést a modernitás létélményének hozadéka bontotta fel, mikor ember és természet szembe került egymással.


Az emberiség és az ökológia viszonyában mindig fontos szerepet kapott a transzcendencia, a természet spirituális megközelítése. A buddhizmus hagyományainak alapvetései közé tartozik a természeti erőforrások etikus használata, az élet tisztelete és a harmonikus együttélés a környezettel. A természet az elvonulás, az elmélkedés helyszíneként, a megbékélés egyetlen lehetséges tereként van jelen. A kiállítás egyik központi eleme az “Örök csomó” mely Buddha tudatának szimbólumaként végtelen együttérzését és bölcsességét hivatott kifejezni. Leitner Levente szobrán viszont a magasztosság pozíciója helyett egy hétköznapi használati tárgyat helyez a középpontba. Egy sárga kerti slag bonyolult hurkolásai mentén rajzolódik ki a keleti szimbólum kibontakozásának kísérlete. A profán kialakítás humorral és súlyos iróniával telíti a művet, hasonlóképp, a szintén erős hedonisztikus és termékenységi jelentéssel bíró dinnye szobrok megfogalmazásához.

Hozzászólások